A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI 2004
Elindulni, meglátni, megismerni, felfedezni, védeni.
Elindulni, meglátni, megismerni, felfedezni, védeni. Ezekkel a szavakkal bocsátja útjára immáron ötödik alkalommal a szeptemberi épületlátogató hétvégét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, melyhez szentesi Koszta József Múzeum is csatlakozott.
Ha azt feltételezzünk, hogy mindenki ismeri már közvetlen lakókörnyezetét, annak történetét-történelmét, szépségeit, érdekességeit, akkor valóban aktuális az elindulni jelszava. A minisztérium által szervezett Kulturális Örökség Napja (szeptember 18-19.) programsorozatban az hazánkban és a határon túl összesen 420 épület és helyszín várta azokat, akik kíváncsiak arra a hihetetlen gazdagságra, értékre, ami felhalmozódott hazánkban az évszázadok során, és készek meglátni azt is, ami nem tudott felhalmozódni, mert tönkrement. A „keressük meg gyökereinket” érzése igen erős az emberben, elindul hát szülőhelye, gyermekkora színtereire, családi kötődések újrafelfedezésére, szülei nagyszülei lakóhelyének felkeresésére. Ezzel el is jutottunk a legfontosabbhoz, a védeni parancsához. Kötelességünk óvni azt, amit eleink gondossága megőrzött, és úgy továbbadni az utánunk jövőknek, hogy nekik is örömük teljék benne.
A Kulturális Örökség Napjai programsorozat keretén két előadást hallgathattunk meg a Koszta József Múzeumban 2004. szeptember 18-19-én, amikor is a Széchenyi-liget jelenét, múltját és jövőjét ismertették az előadók, növény és állat azaz madárvilág-belileg.
Balogh Gábor az előadása végén sétára invitálta a résztvevőket.
Az első napon Balogh Gábor ismertette a liget létrejöttének történetét, ami 1864-es esztendőben vált megvalósíthatóvá. A névadást illetően pedig nagy szerepe volt annak, hogy Széchenyi István 1846 nyár végén látogatott Szentesre, amikor a Tisza szabályozása ügyében fáradozva megpihent a városban. A szentesiek nem felejtették el, hogy a nagyszabású árvíz-mentesítési munkálatoknak köszönhetően csökkent az árvízveszély, jelentős termőterületet hódítottak el a Tiszától, és mindezek következtében élénkült a térség területeinek gyarapodása. Szentes Város Községi Választmánya maradandó emléket kívánt állítani a legnagyobb magyarnak úgy, hogy emlékének örökítése végett a Vecseri-fok sziget Széchenyi liget.
A fiatalember elmondta, hogy a jövőt illetőleg hatalmas változások várható a ligetben, mert az elkövetkezendő esztendőben 130 csonkolt, korhadt és beteg fát vágnak ki, majd közel 110 fa és és több ezer cserje fogja gazdagítani a ligetet. Az átalakulás során a liget belsejében egy gyűjteményes kert kerül kialakításra, egy ősfasort ültetnek a liget szélét övezően, amely védi a liget belsejét a széltől. Hallhattunk arról is hogy a ligeti öntözőrendszer már kiépült, csak a szivattyúk telepítése van hátra, amely szintén a jövő kérdése.
A rendezvény második napján Dr. Bod Péter tartott előadást a liget madárvilágáról. Olyan madarakat láthattunk a dia sorozaton, amelyeket nem igazán szoktunk látni, de annál inkább halljuk őket. Igaz most elég beteg a liget, mert rengeteg odvas fa található a ligetben, de ez jótékony hatással van a madárvilágra. Ha elkezdődnek a fakivágások és telepítések, akkor ezeket az odúkat ki kell váltani mesterségesen kialakított madárodúkkal.
Bod doktor úr azt is elmondta, hogy minden vágya, ha egyszer egy olyan ismertető tábla kerülne elhelyezésre a liget bejáratához, amely ábrázolja azokat a madarakat, amelyek hangját hallhatják a ligeti látogatók nap mint nap.
Szentes, 2004. 09. 19.
