POLLÁK GÓLYÁK AVATÁSA

Elérkezett az idő, - mert szárnyra kaptak a kis Pollák-gólyák - hogy tiszteletbeli Pollákosoknak felavassák őket. E célból jöttek össze a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola tanulói és nevelői az Ifjúsági és Művelődési Házban 2003. október 31-én.

- Mi is kell a gólyaavatáshoz?

Először is sok-sok gólya!

Másodszor, szép számú közönség, hogy hírül vigyék a gólyaavatás tényét.

Harmadszor, pedig egy szigorú zsűrire, és végezetül takarító-"nőkre", mert

nélkülük soha semmi sem történhet!

A zsűri A gólyákból alakult takarítóvállalat

Elengedhetetlen megjelenési mód volt a gólyaegyenruha. Póló, "légkondicionált" rövidnadrág (minél szellősebb annál jobb), fejfedőként pedig a "barátnők" alsóneműje.

Milyen csajé lehetett a fenti fejfedő? Biztos, hogy a barátnőé a tanga?

Az első feladatok között a zsűri szomorúságára, volt egy karaoke verseny, melyről jobb említést sem ejteni, hanem inkább ugorjunk!

Na annyira messzire azért ne, csak a Kossuth térre, és annak is a szökőkútjába, ahol el lett rejtve a következő feladat.

A szervezők arról azért gondoskodtak, hogy ne a bokrok tövén keresgéljenek a fiúk, hanem HOPP ugrás a vízbe egy kis feladata-halászatért. És, hogy a kihalászott feladat mi volt? Az már annyira nem is érdekes, mert rövid történetet kellett összeállítani megadott szavakból, ami szintén felejthető volt. Inkább guggoljunk!

Már mint guggolva találjunk célba a "munkavédelmi" sörösüvegekbe, amit egy női tamponnal kellett becélozni.

Ezután következett a legerotikusabb feladat, amikor is az i.sz. III.-IV. században keletkezett indiai Kámaszútra egészen e világi örömökhöz készült praktikus tanácsadó egyik pozitúrájában (69) kissé nyakatekert módon kiforgatva tölcsérrel a szájban, szülinapi gólyagyertyát kellett elfújni.

Az édes szájú gólyákra gondolva, pedig az "önként" jelentkezőknek kockacukrot kellett leenni a társuk által alakított élő tálcáról.

A nagy versengésben kimelegedett kisgólyák a következő feladatban igen csak kivetkőztek magukból, mert az osztályok öt-öt tagjának ruhakötő versenyen kellett részt venni.

Csak kötöttek, csak kötöttek, a női szemek meg csak pásztáztak, pásztáztak.

És lőn! Elkészült a több mint 10 méteres "kötött ruha"!

Aki eddig a földön járt, annak most itt volt a lehetősége egy kis repülésre!

Az osztályoknak egy-egy társukat kellett időre kétszer körberöptetni a teremben, akik repültek a boldogságtól.

Na de neki is akadt dolga, mert be kellett indítani a motorokat (mikrofonba), ha a jobb és bal oldali motor feladta a szolgálatot, akkor még mindig ott volt a menza kajás lökhajtás.

A nagy rohanásban "jól esett" egy kis üdítő, melyről a szervezők gondoskodtak.

Hozzávalók: tej, citromlé, só, cukor, bors, liszt

Végre találtam egy dolgot, amely rosszabb volt, mint a menza koszt!

Készül a macimézes mézesmadzag! Ezt? Nekünk? Ott? Végig? - IGEN!

A következő feladatban elhúzták a mézesmadzagot a kisgólyák előtt, azaz nem előttük, hanem rajtuk keresztül!

Az elsős évfolyamba négy lány jár, amelyek közül hárman jelentek meg, és eddig humánusak voltak velük szemben az avatók, mert nem kellett semelyik feladatban sem szerepelniük, de most eljött az ő idejük!