Nem "dőlt" el a DOMINO!

Legrand-Szentesi VK– Domino-BHSE 7–12 (3–2, 2–4, 0–1, 2–5)

 

Nem volt könnyű dolga Berki Andrásnak világklasszissal a nyakában, de így is egy gólt szerzett a csapatnak.

 

A férfi vízilabda OB I-ben 2003. október 9-én játszották a szombatról elhalasztott (a Honvéd Berlinben vett részt egy négycsapatos nemzetközi viadalon) Szentes–Honvéd meccset.

A világklasszisokkal teletűzdelt fővárosiak meglepődtek a szentesiek három negyeden keresztüli kitartó küzdelmének és csak a záró negyedben sikerült biztossá tenni győzelmüket.

 

Szentes (fehér sapka): ÚJHÁZI – SOMOGYI 2, Lavrisinyec, Berki 1, Kis I. 1, Szebeni 1, KAMENECKIJ 2. Csere: Pellei, Juhász E., Döbrössy, Vígh, Zentai. Edző: Komlósi János.

Honvéd (kék sapka): Gergely – Fodor 1, Kiss G., Szívós 1, MOLNÁR 2, Vári, BIROS 4. Csere: Kovács O. 1, BERECZKI 2, Bárány, Paján 1, Sugár. Edző: Kovács István.

 

 

Somogyi Balázs (fehér) kétszer is eredményes volt,            de a legnagyobb feladat dr. Molnár Tamás semlegesítése.

 

Nem is olyan régen, 2003. szeptember 19-én a Legrand Kupán találkozott már egymással a két együttes, amikor is a szentesi csapat a kelleténél jobban tisztelte a vetélytársát és akkor 11 gólos különbséggel nyert a Domino.

Már akkor kikörvonalazódott az a taktika, amellyel most a Szentesiek vízbe szálltak. Szoros emberfogással kezdtek Komlósi János tanítványai és végtelenül megbecsülték a labdát, nem pufogtatták el feleslegesen, hanem csak akkor dobtak kapura, amikor azt a helyzet megengedte. Két és fél perce tartott a mérkőzés, amikor Somogyi távolról meglepte Gergelyt, majd még ebben a negyedben ugyanígy tett a világbajnokságot nyert magyar válogatott kapusával Kis I. és még egyszer Somogyi.

 

 

A kilátogató szurkolók csodát láttak, mert a világklasszisok egész sorát felvonultató Honvéd elvesztette az első negyedet Szentesen, 3–2!

A folytatásban is parádézott a kapuban a fiatal, mindössze tizennyolc esztendős Újházi, úgyhogy a Dominónak nagyon kellett igyekeznie, hogy fordítani tudjon.

Amire senki sem számított, hogy tizenegy és fél percet kellett várniuk a vendégeknek, hogy először vezessenek.

 

 

Kiss István vezette csapat 3 negyeden keresztül tartotta magát, Újházi hálóőrködése mellett.

 

A harmadik hét perctől kezdve aztán csökkent a szentesiek támadó játékának hatékonysága, másképp fogalmazva, jobban védekezett a bajnok. Ahogy telt-múlt az idő, úgy jött ki Váriék nagyobb erőnléte, fizikuma. A záró negyedet például úgy kezdték, hogy labdaszerzés után villámgyorsan fordultak, a leúszásokat pedig rendre góllal fejezték be, 5–10. Szebeni megtörte a tizenkét percen át tartó hazai gólszünetet, majd nem sokkal később Kameneckij is betalált. A jó iramú, színvonalas találkozó végeredményét (7–12) Bereczki állította be.

 

 

A forró hangulatú mérkőzés igazán csípős hidegben került megrendezésre, amit az is bizonyít, hogy a vendégek játékosa Kovács Olivér kötött sapkában szállt a vízbe :-)

Szentes, 2003. 10. 10.