|
Rendelet tervezet az állatok tartásáról
1. § 1.) E rendelet szabályait Szentes város közigazgatási területén kell alkalmazni. 2.) Szentes város külterületén az állattartás nincs korlátozva, kivéve a Vekerparti Víztározó környékét és a Tiszai strand területét (1. sz .melléklet). A külterületi állattartás során is be kell tartani az állattartás és állatvédelem központi jogszabályait és e rendelet odavonatkozó szabályait. 3.) Szentes Város külterületén nem létesíthető nagyüzemi állattartó telep - a belterületi határvonaltól 500 méterre - lakáscélú épülettől 250 méterre - közúttól 100 méterre.
2 .§ Értelmező rendelkezések Nagyállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér, sertés, kecske, juh, strucc (ez utóbbi veszélyes állat, tartása a 16. § szerint lehetséges) Kisállat: nyúl, pulyka, liba, kacsa, gyöngyös, csirke, galamb Haszonállat: a nagyállat és a kisállat Kedvtelésből tartott állat: kutya, macska, madarak, teknősbéka, mókus, tengerimalac stb. Vadállat: amelyik állatnak a normális élőhelye a szabad természetben található pl: pókok, kígyók, tigris, nutria, nyérc, stb. Családi szükséglet: - juh, kecske 2 db - sertés 3 db - csirke, tyúk, kacsa, gyöngyös 50 db - liba, pulyka, 10 db - nyúl 5 db - galamb 20 db Nagy kutya: marmagassága 30 cm-nél nagyobb (2 sz. melléklet)
Haszonállat-tartás
3.§ 1.) Szentes város belterületén - kivéve Magyartés, Lapistó és Kajánújfalu területét - és a 3. számú mellékletben meghatározott külterületi részeken fóliában 2005. január 1-jétől, épületben és egyéb építményben 2007. január 1-jétől tilos a családi szükségletet meghaladó számú állatot tartani. 2.) Tilos haszonállatot tartani a város közigazgatási területén lévő egészségügyi létesítmény, művelődési intézmény. üzemi konyha, üzemi élelmezési egység, élelmiszerüzem, élelmiszer üzlet; vendéglátó-ipari üzlet és -üzem, munkásszállás, park, sporttelep;. uszoda területén; egyéb közületi és társadalmi rendeltetésű, nagyobb számú személy befogadására szolgáló épületben, annak udvarán és az ezekkel közvetlenül szomszédos ingatlanokon. 3.) Tilos haszonállatot tartani a telepszerűen épült, vagy többszintes lakóházakban, ahol egynél több család lakik. Egyéb többlakásos lakóépületben az összes ottlakó kétharmadának hozzájárulásával lehet. Egy lakóegység egy szavazatot jelent. Az- állatokat az ingatlan közös használatú helyeire kiengedni nem lehet. 4.) Azokon a telkeken, ahol e rendelet tilalma és írásbeli felszólítás ellenére állatot tartanak az építésügyi hatóság kártalanítás nélkül elrendelheti az állattartó épületek bontását, az állatokat pedig nyilvános árverésen értékesíteni kell. Az értékesítésből befolyt összeg az állatok tulajdonosát illeti meg.
4.§ 1.) Az állattartás során minden állattartó köteles betartani a mindenkor hatályos egészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi és kötelező technológiai előírásokat valamint e rendelet korlátozásait. 2.) Közúton és közterületen haszonállatot legeltetni tilos, hajtani csak a közúti közlekedési szabályok betartásával lehet. 3.) Haszonállatot tartani mind kül-, mind belterületen csak bekerített helyen, vagy biztonságos pányván lehet. A családi szükségleten felüli állattartást a Polgármesteri Hivatalba a rendelet hatályba lépésétől kezdve be kell jelenteni.
5.§ 1.) Haszonállatot tartani csak állattartásra szolgáló épületben vagy építményben lehet, nyúl csak ketrecben tartható. A családi szükségletet meghaladó számú állatot könnyen tisztítható, hézagmentes padozattal ellátott helyiségben kell tartani, kivéve, ha ennek technológiai akadálya van. 2.) A mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében a polgármester előzetes közhírré tétellel a galambok kiengedését meghatározott időre megtilthatja.
6.§ 1.) A haszonállattartásból származó trágyát csak hézagmentes és szivárgásmentes, szilárd falazatú, szorosan záródó fedéllel ellátott trágyatárolóban lehet tartani. A családi szükségletet meghaladó számú állat tartása esetén külön kell tárolni a száraz- és hígtrágyát. 2.) A trágyatárolónak legalább 90 nap alatt termelődő trágya elhelyezésére szolgáló nagyságúnak kell lennie, és ha megtelik üríttetni kell. A trágya elhelyezése során be kell tartani a környezetvédelmi és természetvédelmi előírásokat. 3.) Amennyiben a: trágyát mezőgazdasági művelésű föld termőerejének, növelésére használják, be kell tartani a következő szabályokat: - a trágyát a földrészlet emberi lakásra szolgáló épülettől legtávolabbi részén kell . elhelyezni - kőzúttól 25 méternél közelebb nem lehet trágyát elhelyezni - a trágyát a technológiailag lehetséges legrövidebb időn belül szét kell teríteni és be kell a földbe forgatni.
7.§ A haszonállatok tartására szolgáló épületet, építményt tisztán kell tartani, rendszeresen fertőtleníteni. Minden ismert és gazdaságos technológiát igénybe kell venni, hogy az állatok tartásával együtt járó bűz csökkenjen. Rendszeresen irtani kell a kártékony állatokat, legyeket, rovarokat és rágcsálókat.
8.§ 1.) Haszonállat tartásához mindenkor az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása szükséges. Ha e rendelet az állattartást egyébként lehetővé teszi a tulajdonos eddig jóhiszeműen gyakorolt jogokat nem sérthet. Vita esetén a polgármester döntése irányadó. 2.) Haszonállatok elhelyezésére szolgáló helyiség létesítéséhez az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása, az előírt hatósági engedélyek beszerzése és a mindenkor érvényes védőtávolságok (4. sz. melléklet) betartása szükséges. 3.) Az állatok tartására szolgáló helyiség fenntartása, tisztántartása. a járulékos építmények elkészíttetése azt a személyt terheli, akinél az állatok tartása folytán ezek felmerülnek
9.§ A haszonállatok tartása megtiltható, ha az állattartó a jogszabályokban vagy e rendeletben foglaltakat nem tartja be. Ha az állattartást megtiltó határozatot a tulajdonos írásos felszólítás ellenére nem hajtja végre az állatok nyilvános árverés során értékesíthetők. Az állatok értékesítése során befolyt összeg a tulajdonost illeti meg
Kedvtelésből tartott állatok
10. § 1.) Kutya nyilvántartásba történő be és kijelentése, féregtelenítése, veszettség elleni beoltatása három hónapos kora után, majd évente visszatérően a mindenkori szabályok betartásával a kutya tulajdonosának kötelessége. Az e kötelesség elmulasztásából adódó károkért a kutya tulajdonosa kártérítési felelősséggel tartozik A kártérítést 5000.- Ft értékhatárig kérelemre a jegyző, ez fölött az illetékes bíróság állapíthatja meg. 2.) Többlakásos lakóépületben lakásonként egy kutya tartható az ingatlan tulajdonosának és a közvetlen szomszédos (alul, fölül, oldalt) lakások használóinak engedélyével. 3.) Belterületen, önálló családi házban ingatlanonként két kutya tartható az ingatlan tulajdonosának engedélyével. 4.) Kutyát tartani e rendelet 3.§ /2./ meghatározott ingatlanokon tilos, de ez nem vonatkozik a szomszédos ingatlanokra és a közegészségügyileg megfelelően tartott őrzővédő és vakvezető kutyákra.
11. § 1.) A kutyát tulajdonosa állandó jelleggel úgy köteles tartani, hogy személyekben és javakban kárt ne okozhasson. Ezért a kutya tulajdonosa kártérítési felelősséggel tartozik; amelyet kérelemre 10.000.-Ft-ig a jegyző, ez fölött az illetékes bíróság állapíthat meg. 2.) Veszélyes kutyára táblával is kell figyelmeztetni az ingatlan látogatóit. 3.) A kutya tulajdonosa köteles kutyáját úgy tartani, hogy az a házban vagy a szomszédban lakók nyugalmát ne zavarja. Ha ehhez a kutya idomítása szükséges, ezt a tulajdonos köteles elvégeztetni.
12. § 1./A) Közterületen veszélyes vagy támadó természetű kutyát pórázon és szájkosárral, nagykutyát pórázon vagy szájkosárral ellátva kell vezetni. Ha e szabályokat megszegve a kutya megijeszt valakit, e tényt a szabálysértés elbírálása során súlyosító körülményként kell értékelni. Ez nem befolyásolja a kutya tulajdonosának kártérítési felelősségét. 1./B) Közterületen veszélyes vagy támadó természetű kutyát pórázon és szájkosárral kell vezetni. Nagytermetű kutyát parkokban és nagy forgalmú közterületeken pórázon és szájkosárral kell vezetni. Egyéb közterületeken a kutyák szabadon sétáltathatóak, azonban ha a kutya megtámad valakit tulajdonosa szabálysértést követ el és kártérítési felelősséggel is tartozik. 2.) A kutya felügyeletével megbízott személy felelős azért, hogy a kutya a járdát és az utakat ne szennyezze be, az állat ürülékét a közterületről köteles eltávolítani. 3.) Játszótérre, sportlétesítménybe, és a 3.§ /2./ bekezdésében meghatározott létesítményekbe kutyát bevinni tilos - kivéve az őrző-védő, nyomkövető és vakvezető kutyát.
13.§ 1.) A kutya kártalanítás nélkül kiirtható, ha - veszettség ellen nem oltatták be - TBC-vel fertőzött - gyógykezeléséről nem gondoskodnak -közterületen kóborol és befogása után 14 napig nem jelentkezik érte gazdája a gyepmesternél (kiváltáskor tartási költségeit ki kell fizetni) -kiirtását jogszabály írja elő. 2.) A kutyák befogása és kiirtása a Városellátó Intézmény Gyepmesterének feladata
14. § 1.) Többlakásos ingatlanban lakásonként legfeljebb három macska tartható. Éneklő és díszmadarak; halak; stb. tartása nem esik korlátozás alá. 2.) Minden kedvtelésből tartott állat tartásánál be kell tartani a közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi szabályokat. Az állatokat nem szabad kínozni, éheztetni, velük kísérletezni. A megunt vagy fölöslegessé vált kedvtelésből tartott állatot neki a legkisebb fájdalmat okozva lehet megölni, állatorvossal megöletni vagy a gyepmesternek átadni. Állatokat közterületre kitenni tilos.
15. § 1.) Kedvtelésből tartott állatot többlakásos házban tenyészteni tilos. A tenyésztéshez be kell szerezni a közegészségügyi és az állategészségügyi hatóság szakvéleményét, az állattartó épülethez az építésügyi hatóság engedélyét. 2.) A kedvtelésből tartott állatok tenyésztését be kell jelenteni a polgármesteri hivatalba. A kedvtelésből tartott állatok tenyésztése megtiltható, ha azzal tartósan zavarják a szomszédok nyugalmát. Veszé1yes á11atok tartása
16. § Veszélyes állatok kizárólag a közegészségügyi, állategészségügyi, tűzvédelmi és építésügyi hatóság engedélyével, a speciális jogszabályok betartásával tarthatóak: Tartásukat be kell jelenteni a polgármesteri hivatalba. Bármely előírás megszegése esetén az állat kártérítés nélkül állatkertbe szállítható, vagy kiirtható.
Hatósági rendelkezések
17. § 1.) Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete az e rendeletben szabályozott helyi közügyekből adódó hatáskör gyakorlását a polgármesterre ruházza át. 2.) Az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik 3.) Az eljárást az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint kell lefolytatni. 4.) A polgármester az összes körülmény mérlegelése után, különös méltánylást érdemlő esetben, vagy gazdasági érdekből, a közösségi vagy egyéni érdek értékelése után, egyéni elbírálás alapján az állattartást engedélyezheti ott is, ahol a rendelet szerint tilos és korlátozhatja,. vagy megtilthatja ott, ahol e rendelet szerint szabadon lehet állatot tartani
18. § 1.) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik állategészségügyi vagy állatvédelmi bírság kiszabása nem lehetséges vagy nem indokolt, szabálysértést követ el és legfeljebb 30.000.- Ft pénzbírsággal vagy a Városi Rendőrkapitányság és a Polgármesteri Hivatal Közterület felügyelete által helyszíni bírsággal sújtható az; aki e rendeletszabályait megszegi. 2.) Súlyosabb esetben az állat, amelynek tartása révén a szabálysértést elkövették elkobozható.
|