Jó évet zárt tavaly, akárcsak az azt megelőző két évben, a szentesi Hungerit Zrt. Magyar József vezérigazgató ezt azzal hozza összefüggésbe, hogy 2003-ban is fejlesztettek, amikor pedig jelentős veszteséget könyveltek el. – Előre próbáltunk nézni, mert úgy voltunk vele, hogy a rossz év után jön jó is – fogalmazott a cégvezető. Az utóbbi három évben egyébként több mint hárommilliárd forintot fordítottak beruházásra.

A Hungeritnél most nincs munkásfelvétel, bevezették a hűségpénzt Fotó: Tésik Attila

A 17 esztendeje alakult Hungerit 2007-ben érte el a legmagasabb árbevételét: 33,6 milliárdnyi forintot, amely összeg 8 százalékkal haladja meg az előző év hasonló mutatóját. Megkérdeztük a vezérigazgatótól, hogy a növekedés összefügg-e az árak emelkedésével.

– Sajnos az élelmiszeripart, főleg a hús- és a baromfiipart a magas takarmányárak jelentősen sújtották, ezért drasztikusan meg kellett emelni a felvásárlási árakat, de a fogyasztóknál ezeket nem tudtuk érvényesíteni – mondta. Az árbevételük emelkedése annak is köszönhető, hogy az előző évhez képest több baromfit vágtak, és sikerült több, úgynevezett hozzáadott értékkel növelt árut előállítaniuk.

Kényelmi termékeknek emlegetik ezeket, mert a háziasszonyoknak csak ki kell venniük a fagyasztóból, és berakniuk a mikrohullámú sütőbe. Az ilyen élelmiszereket drágábban tudták eladni, más termékeikhez viszonyítva. Ennek az egy kilóra vetített árbevétele magasabb, mint például a csirkecombé.

Jó termésben reménykedik Mindig optimista szokott lenni a vezérigazgató, ám bevallása szerint 2008-tól fél. A takarmányárak ugyanis még mindig emelkednek, az energia ára szintén növekszik. Ezért ők is kénytelenek lesznek emelni az értékesítési árakat, de ehhez komoly csatát kell vívniuk az áruházláncokkal. Ha nem sikerül emelniük az árakat, akkor tönkremennek. Amennyiben sikerül, valószínűleg kevesebbet kell termelniük, mert a drágább termékre alacsonyabb lehet a kereslet. Valamit azért javíthat a helyzeten, ha jó gabonatermés lesz az idén.

A madárinfluenzás időszakkal kapcsolatos érdeklődésünkre azt mondta Magyar József: a kór megjelenésekor, 2005-ben a fogyasztás mintegy harminc százalékkal esett vissza, de csak a csirkénél. Azért, mert a televízióban a csirkék kiirtását mutatták külföldről. Szerinte az emberek aztán rájöttek arra, hogy a bajt meg lehet előzni a termék megfőzésével, a higiénia betartásával. A hőkezelt termékeket ezért vették a vásárlók.

Amikor ismét jelentkezett a madárinfluenza, akkor Európa a futball-világbajnokságra figyelt. A Hungerit ekkor már nullszaldóval zárta a járványos időszakot.

Régebben toborozni kellett az embereket az 1600 alkalmazottat foglalkoztató vállalatnál, amely az élelmiszer-ipari cégek közül a Pick után a második a megyében. Most viszont nincs munkásfelvétel.

Viszont bevezették a hűségpénzt. A dolgozók eleinte nem hitték el, hogy kifizetik nekik 2006-ban a bruttó 85 ezer forintot, tavaly pedig a 90 ezret. A vezérigazgató szerint reklámfogásnak vélték, ám amikor a számlájukon meglátták az összeget, belátták: nemcsak ígérgettek a cégnél. A negyven százalék fölötti fluktuáció ennek köszönhetően is húsz százalék alá csökkent. A munkakörülmények javításáért is sokat tettek persze a gyárban, és további juttatásokat is adtak az embereknek. – Ha jól megy a cégnek, akkor menjen jól a dolgozóknak is – vallja Magyar József, hozzátéve: igyekeznek megfizetni őket, hogy kötődjenek a vállalathoz, és legyenek elégedettek. Most jól érzik ott magukat az emberek, és a vezérigazgatónak ez nagyon fontos.