Információink szerint az egészségügyi tárca meghajlik a szakmai érvek előtt: Szentesre kerül a dél-alföldi régió önálló légimentő-bázisa. – A Szentes melletti döntés a szaktárca tavalyi koncepciójának megerősítése. Számunkra sosem jelentett politikai presztízskérdést, hogy Szegedre kerüljön a bázis: azt szerettük volna, hogy mielőbb újra legyen légi mentés a régióban – kommentálta Botka László a kiszivárgott információt.

A szegedi polgármester tegnap beszélt annak hátteréről is, hogyan született a szegedi reptérre szánt légimentő-bázis ötlete. Az idei év elején Molnár Lajos, akkori egészségügyi miniszter azzal kereste meg, ha azt akarják az itt élők, hogy minél hamarabb elinduljon a légi mentés a régióban, akkor a bázis kialakításának és fenntartásának terhét vállalja

Szakmai pró és kontra Túri Péter, az OMSZ Légimentő Kht. vezetője korábban elmondta lapunknak: egy szegedi bázisról induló helikopter bevetési köre – a járművel 15 perc alatt elérhető terület – felerészt Szerbiába és Romániába nyúlna, viszont nem érné el Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Bács-Kiskun egyes, eddig is lefedetlen területeit. Emellett a szegedi reptér júniusi bejárásakor kiderült: a tervek, az engedélyeztetés és a kellő infrastruktúra hiánya miatt alkalmatlan a feladatra. A szentesi bázis ezzel szemben május 21. óta jogerős építési engedéllyel rendezik az önkormányzat által átadott földterületen, a helyi polgármester pedig ígéretet tett a beruházás 10-15 milliós támogatására. A bázis kialakítása három hónapot vesz igénybe, így Szentesről november elején már indulhat a mentés. Szegedi központtal csak fél évvel később – miközben a régióban havi 60-70 helikopteres mentésre lenne igény.

Szeged. A városi közgyűlés ezután elfogadta bázisul szolgáló helyként a repülőteret, és kötelezettséget vállalt arra, hogy állja a bázisépítés és fenntartás 90 milliós költségét. A később hivatalba lépő Horváth Ágnes egészségügy-miniszter is megerősítette elődje döntését: Szegeden legyen a bázis. A véglegesnek tűnő döntés után Botka László meglepetéssel fogadta a helyszínről kibontakozó vitát – majd végül a döntés megváltoztatását. Mint mondta, határozott rosszallását fejezte ki a minisztériumnak, illetve a légi mentőknek, és ezek után elvárja: azonnal kezdődjenek meg a munkák Szentesen, hogy év végéig felszállhassanak ez első mentőegységek.

– Rendkívül örülnék neki, ha Szentes mellett döntött volna a minisztérium, mert akkor tényleg szakmai döntést hoztak. Korábban is hangsúlyoztam, hogy mindennél fontosabb a dél-alföldi betegek ellátása, amibe nem csak a Csongrád megyeiek tartoznak – mondta a megyei közgyűlés elnöke, Magyar Anna. Szerinte szerencsés is, hogy a megyei közgyűlések vezetőit nem hívták meg a hétfői minisztériumi egyeztetésre, így ott tisztán a szakmai érvek kaptak szerepet. A döntést megelőző hároméves várakozásról megjegyezte: ezalatt nem a témához tartozó viták is előkerültek, hátráltattak. Az elnök bízik benne, hogy a hivatalos bejelentés után rögtön nekiállhatnak a szentesi bázis építésének.

Három év totojázás 2004 júliusának végén állt le a légi mentés a dél-alföldi régióban, az egészségbiztosító akkor azt mondta, hamarosan újra lesz, hiszen nem maradhat a régió ellátás nélkül. 2005 februárjában három, korábban helikopterrel mentett civil petícióban kérte a parlament egészségügyi bizottságának tagjaitól a légi mentés visszaállítását. Márciusban a mentőszolgálat akkori vezetője leghamarabb év végére ígérte ezt – de már nem Szegeden, hanem a megye északi részén. Egy évvel később már csak arról szóltak hírek, hogy Kiskunfélegyházán vagy Szegeden lesz a bázis – arról nem, hogy mikor. Idén januárban Szentes és a légi mentők megállapodtak: a reptér melletti részen épül fel a bázis. Áprilisban Szekszárd(!) került szóba dél-alföldi légimentő-bázisként, majd néhány nappal később a tárca bejelentette: a szegedi reptéren lesz a bázis. Július végén a szakmai szervezetek egyhangúan Szentest javasolták a tárcának.

A szentesi polgármester lobbizik Szirbik Imre, Szentes polgármestere úgy gondolja, hogy a hétfői minisztériumi egyeztetésen teljesen világossá vált: Szentes alkalmasabb légimentő-bázis működtetésére, mint Szeged. A működő repülőterek ugyanis elfoglaltak a hétköznapi utasforgalommal, a sportrepüléssel, a mentés során viszont másodpercek alatt kellene megtisztítani a légteret. A Légügyi Hatóság szakembereinek álláspontja szerint az országban már meglévő repülőtereket is át kell vizsgálni ebből a szempontból. – Bár Szentesnek van egy sportrepülőtere, nagyon alacsony a forgalma – mondta Szirbik. Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta, bízik benne, hogy a mentőszolgálat és a hatóság szigorúan szakmai alapon megalkotott álláspontja elég meggyőző lesz az egészségügyi miniszter számára, aki várhatóan a jövő hétfőn dönt véglegesen.