© Délmagyarország, www.delmagyar.hu | Minden jog fenntartva.

Bronzportré került a Fridrich-műterem falára Szentesen

Balázsi Irén
2007.11.30. 20:02

Szentes - Családtagok, barátok és tisztelők sokaságának jelenlétében avatták fel tegnap a Rózsa Gábor nevét viselő teret Szentesen. Az általa megmentett Fridrich-műterem falán Lantos Györgyi csongrádi szobrászművész bronz domborműve is emlékeztet mostantól az egy esztendeje elhunyt mérnök-muzeológusra, a helyi értékek védelmezőjére.

Stílszerűen rózsákkal borították be tegnap Szentesen az 1905-ben épült Fridrich-féle fényképész műterem előtti padot abból az alkalomból, hogy az épület melletti kis teret a tavaly elhunyt Rózsa Gábor mérnök-muzeológusról nevezték el. A téravatón leleplezték Lantos Györgyi csongrádi szobrászművész bronz domborművét, amely a fényírda falára került. Éppen tíz esztendeje annak, hogy a műtermet sok-sok hadakozás árán Rózsa Gábor megmentette a pusztulástól. A lokálpatrióták nem feledték el, hogy mennyit fáradozott a szentesi értékek védelméért, és a helyi internetes újság városvédő fórumán kezdeményezték: közterületet nevezzenek el róla. Móra József helyhatósági képviselő felkarolta a civil kezdeményezést, az önkormányzati grémium június végén hozta meg a határozatot arról, hogy Rózsa Gábor nevét tér viselje. Az ünnepélyes avató a jelenlévők számára bizonyára feledhetetlen marad, és az emlék Tímár Ferencnek, a netújság gazdájának köszönhető.

Szibrik Imre üdvözli Vörös Gabriellát, a háttérben Ráday Mihály. Fotó: Tésik Attila

A városvédőként közismert Ráday Mihály művészettörténész elismeréssel szólt a Fridrich-fényírda megmentéséről. Elmondása szerint ő Gábortól tudta meg, hogy az egyik képen még Tornyai János vásárhelyi festőművész is rajta van. A kocsmában együtt töltött néhány órás beszélgetéseik során tőle tanulta meg azt is, hogy a csoze szóval azokat az embereket illették annak idején, akik a főtéren a pálinkájukra vártak. A művészettörténész felemlegette Rózsa Gábor legendás SMS-eit, amelyeket minden televíziós műsora után küldött neki. Rózsa Gáborról és párjáról, Vörös Gabriella egyetemi oktatóról Rádaynak a Curie-házaspár jut eszébe: ők ketten együtt mennyi mindent tudtak tenni a köz javára, miközben hat gyereket is felneveltek. – Különös ember volt megjelenése, viselkedése alapján – mondta a városvédő, hozzátéve: könnyű volt vele összeveszni, ezért sok haragost is szerzett. De Rózsa Gábornak volt tartása, és az idő őt igazolta. Lapunknak azt mondta róla: a műsoraiban nem szokott hosszú interjúkat készíteni, kivételt csak Gábor jelentett számára, mert olyan meggyőzően, olyan jól tudott beszélni.

Szirbik Imre polgármester szerint Rózsa Gábor a szemléletformálásban segített sokat a szentesieknek. Bevallotta: sokat veszekedtek, de Gábor képes volt őt leszállítani a kerékpárról a kérdéssel: „Nincs egy kis borod? Beszéljük meg a dolgot!" – Egy éve nincs közöttünk – mondta Szirbik –, ám a vele töltött pillanatok életünk meghatározó részeivé váltak. Gábor kinyitotta a szemünket.

Megsimogatta az édesanyja

Rózsa Gábor Szegeden élő édesanyja, a 88 éves Rózsa Lajosné vörös rózsát hozott a téravatóra. Azt mondta lapunknak: ez a szeretet jelképe. Mesélte, hogy eleinte haragudott Szentesre, mert elvette tőle a fiát. Később Gábor a leveleiben már azt tudatta a keresztapjával: siet vissza Szentesre, mert nem szeret Szegeden sokáig maradni. Amikor leleplezték Rózsa Gábor bronzportréját a Fridrich-műterem falán, az édesanyja megsimogatta bozontos szakállú fia fejét. – Remélem, nemsokára találkozunk – sóhajtott fel.