Balázsi Irén
2007.11.14. 21:35 frissítve: 12 órája és 10
perce
Évek óta hadakozik a szentesi Móra
József képviselő amiatt, hogy a város Bökény nevű külterületi részét tévesen
Cserebökény közelében tüntetik fel a térképeken. Az idegenforgalmi bizottság
elnöke sérelmezi: így becsapják a turistákat, mert a Körösön épült bökényi
duzzasztót úgy tüntetik fel, mintha az a pusztában lenne.
Jó pár éve
annak, hogy a Szentes külterületéhez tartozó Cserebökényben az ecseri
templomrommal ismerkedett egy csoport. Éppen arra járt Móra József önkormányzati
képviselő, akitől azt kérdezték: meg tudná-e mondani, hol találják a bökényi
duzzasztót, amelyet fel akarnak keresni. Az idegenforgalmi bizottság elnöke azt
kezdte magyarázni, hogy Cserebökényből nem lehet közvetlenül eljutni Bökénybe.
Vissza kell menniük a 22-23 kilométerre lévő Szentesre, és onnan megközelíteni a
Hármas-Körös tiszai torkolatától pár kilométernyire épült duzzasztóművet és
zsilipet. Ez a város belterületétől 15-20 kilométerre van. Csakhogy a vendégek
elővettek egy autótérképet, azon mutatták Móra Józsefnek, hogy ott csak 5-6
kilométerre szerepel Bökény az ecseri templomromtól. Bökény közelébe ráadásul
még Cserebökényt is felrajzolták a térképre. – Az a baj, hogy Bökényt nem jó
helyen tüntetik fel a térképészek – mondta a képviselő.
|
Móra
József: – A bökényi duzzasztót a puszta közepén tüntetik fel, ahol a Körös
sohasem folyt. Fotó: Tésik Attila |
Az 1836-os
örökváltsági szerződés azon passzusát idézi Móra József, miszerint a folyók
közeli Bökényt legelőre, Terehalom elnevezésű határrészre cserélték az elődök.
Így maradt fenn a Cserebökény elnevezés, mely terület 1947-ben község lett.
Egészen 1974-ig önálló közigazgatási egység volt a várostól mintegy 20
kilométerre lévő Cserebökény, azután Szentes része lett. Bökény ellenben mindig
is a Kurca-parti településnek a Körösön túli külterülete volt. A képviselő nem
hagyta annyiban a dolgot, 2005 óta folyamatosan harcol a hiba kijavítása
érdekében.
Leradírozzák a duzzasztót?
A Központi
Statisztikai Hivatal nyilvántartásában három Bökény nevű hely van Csongrád
megyében: Szentesen, Csongrádon és Magyarcsanádon. A telefonkönyvet kiadó
társaság szerint az lenne a célszerű, ha Bökény egyáltalán nem szerepelne
a térképen. A cég illetékesei a 2007. február 13-i levelüket azzal zárták:
remélik, az ügyet sikerül a szentesiek megelégedésére rendezni. Ehhez
képest még a 2008. évi megyei telefonkönyv térképén is a puszta közepén
szerepel Bökény.
|
Az önkormányzati testület
ülésein időről időre előhozakodott „a térképészek szarvashibájával", arra
hivatkozva, hogy „elődeink Bökényért Cserebökény területét adták", de az
adományt nem a tényleges helyén jelölik be a térképszerkesztők. A képviselő
szerint az a baj, hogy a tévedést évek óta nem hajlandók kijavítani. – A bökényi
duzzasztót a puszta közepén feltüntetni, ahol a Körös sohasem folyt,
dezinformálása a lakosságnak – fogalmazott. Az utóbbi időkben egyébként
Cserebökényben 400-450-en élnek, míg Bökényben 10-15 ember lakik.
Balázsi
Irén
Javítást ígértekNemcsak az autótérképeken, hanem a
Csongrád megyei telefonkönyvben is rossz helyen tüntetik fel Bökényt. Móra
József képviselő interpellációjára hivatkozva Sztantics Csaba jegyző először
2005-ban írt levelet a Magyar Telefonkönyvkiadó Társaságnak, hogy módosítsák a
térképet. Akkor azt a választ kapta: a térképszerkesztőknek továbbították a
kérést, és a következő évi telefonkönyvben már helyesen fog szerepelni Bökény.
Ehhez képest minden maradt a régiben. Pedig azt tudatta a szentesi jegyzővel a
telefonkönyvkiadó ügyfélszolgálati vezetője, Besenyői András és az
ügyfélszolgálati ügyintéző, Kovács Réka, hogy többször felvették a kapcsolatot a
térképszolgáltatóikkal a módosítás érdekében. Azt kérték: „a jelenleg Bökény
néven szereplő települést Terehalomra módosítsák".