A Szentesre utazó a „roncshalmazt, a MÉH-telepet veszi észre", amikor eléri a város Csongrádi úti kapuját. Egy vállalkozó tanyáját emlegetik így a helyi internetes újság fórum rovatában, hozzátéve: a laktanyával szemben viszont karbantartott házak, porták vannak, ezért is éles a kontraszt. Az egyik beíró azt is tudni vélte, hogy egy külföldi rendszámú autó utasai fényképezték az ócskavasakkal teli tanyaudvart. Első benyomásként ezt látják az utazók a város legforgalmasabb bejáratánál, a Szentes tábla előtt száz méterre.

– A mezőgazdasági gépeket a saját megélhetésemhez használom – mondta lapunk érdeklődésére Fodor János. A tanya tulajdonosa családi gazdálkodó, aki negyvenfokos melegben is dolgozik, hogy kenyér legyen az asztalon. A kombájnokat, traktorokat és a munkaeszközöket nem tarthatja a padláson, de a föld alá sem teheti azokat. Azt nem érti a gazda, hogy az öreg gépeit miért irigylik a rosszakarói. – Jó vége nem lesz, ha azt bántják, aki dolgozik – mondta sokat sejtetően.

A főkertész szemével Baloghné Berezvai Csilla városi főkertész, egyben környezetvédelmi referens elmarasztalóan beszélt a látványról, ami a település kapujánál fogadja a Szentesre érkezőket. Kiderült: több hatóság képviselőivel már tartottak ellenőrzést a tanyán, ám tehetetlenek voltak a tulajdonossal szemben. Berezvai Csilla szerint megoldást jelenthetne a tanya elé állított magas zajfogó kerítés, amelyből esztétikus típus is kapható.

Meggyőződése, hogy olyan emberek piszkálják őt, akik biztos jövedelemhez jutnak, ám alig tesznek érte valamit. Neki pedig agrártermelőként se szombatja, se vasárnapja nincs, hogy gondoskodjon beteg feleségéről és két lányáról, mindkettőjük diplomás munkanélküli. – A saját tulajdonom a tanya, senkinek semmi köze hozzá, hogy mit tartok ott – közölte Fodor János, aki szerint olyat nem tesz, amit a törvény tilt. Napi tizennégy órát is dolgozik, s ha ezért megbüntetik, akkor inkább felhagy a munkával, és megy segélyért a polgármesteri hivatalba. – Feladnám én szívesen, mert a szívemmel is probléma van, de akkor tartsanak el – így mondta Fodor.

Az udvar egy részét egyébként bekerítette, mert birkái is vannak. A szentesi gazdálkodó járt Németországban és Ausztriában, s tapasztalatai szerint az ottani gazdák is a tanya körül tartják a munkaeszközöket.
Legfeljebb a módosabbak építenek színt a gépeiknek. Szívesen emeltetne ő is ilyet, de ahhoz több tízmillió forint kellene. Elmondása szerint gyakran jönnek hozzájuk külföldi vendégek, és ők szoktak fényképezni a tanyájuknál. Egy holland családdal például tíz éve tartja a kapcsolatot Fodor János, akihez az idén nyáron is ellátogat a barátja.

Esztétikai kérdésnek mondta Becsei Péter közterület-felügyelő a Csongrádi út menti tanyaudvar látványát. – Nem jogi kategória, ez ellen a hatóság nehezen tud fellépni – állította. Hasonló esetekben a gazdák arra szoktak hivatkozni, hogy a gépekhez azért ragaszkodnak, mert alkatrésznek bármikor felhasználhatnak belőlük. Becsei szerint az udvarban az „összevisszaság" szankciókkal nem kezelhető, a tulajdonos ugyanis nem követ el szabálysértést.