Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 159. évfordulóján a hagyományos zászlófelvonással kezdődött a szegedi ünnepség tegnap a városháza előtti téren, csaknem ezer ünneplő előtt. Kodály Zoltán Háry János daljátékának toborzója után Fekete Gizi színművész szavalta el a Szózatot. Lékó Péter, Szeged legifjabb díszpolgára, nemzetközi sakknagymester ünnepi beszédében emlékeztetett, hogy 1848 márciusának hősei ugyan különbözőek voltak, másban hittek, más volt a neveltetésük, világnézetük, sőt sok esetben még az anyanyelvük is, ám egy kérdésben mindnyájan egyetértettek: hittek a szabadságban és a demokráciában. Hittek egymás jó szándékában és tehetségében, nem vonták kétségbe a másik magyarságát, hazaszeretetét és tisztességét. A megemlékezés végén az önkormányzat, az egyetem, a pártok – MSZP, SZDSZ, Fidesz, KDNP, MDF, Centrum –, valamint civil szervezetek képviselői megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát.

Szívbéli ünnep – Makón és Csongrádon Makón a városháza előtti Kossuth-szobornál – Buzás Péter köszöntője után – Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató, a város díszpolgára mondott beszédet. Személyes élményeit is felelevenítve arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek a nagyszerű ünnepnek nem szabad megfakulnia. Az ünnepségen a Maros Táncegyüttes is fellépett. Csongrádon az 1909-ben felállított Kossuth-szobornál ünnepelt a város. Vincze László országgyűlési képviselő leszögezte: március 15-e, a forradalom szemléletformáló ereje abban áll, hogy ez a nap a hazáért tenni akaró, sorsáról felelősen döntő, szabad polgárok ünnepe. A 159 éve megfogalmazott 12 pont aktualitásáról is szólt; a sajtószabadságról szólva megjegyezte, „ma is indulnak sajtóperek azok ellen, akik a kormányt bírálják".

Kubik Anna és Cseke Péter mondott verset és prózát a vásárhelyi ünnepségen, amely tíz órakor kezdődött a Kossuth téren. Lázár János polgármester azt mondta, március a szabadság hónapja, a fiatalság hónapja – nem szabad hagyni, hogy a gumilövedékek hónapja és egy népnyúzó, diktatórikus kormány hónapja legyen. Idézett a Himnuszból – „Most rabló mongol nyilát zúgattad felettünk" – majd hozzátette: ez a sor a vásárhelyi kórházra mért diktátumról is eszébe juthat a vásárhelyieknek. Hozzáfűzte, ez a város eddig mindenért megdolgozott; amije van, azt nem kormányoktól, pártoktól kapta, színes cukorkákként, az itt élők együtt szenvedtek, és ellenszélben is kitartottak – mert Vásárhely számára az ellenszél is a szabadság levegőjét hozza. A szónok új, szabad választásokat követelt, s beszédét azzal fejezte be: „Dicsőség a hősöknek, Isten óvja Hódmezővásárhelyt." A téren közben egy Árpád-sávos zászló is megjelent, de akik hozták, nem álltak be a nemzetiszín lobogók alatt összegyűlt tömegbe. Az ünnepen a kormánypártok helyi szervezetei is koszorúztak, mindenki csöndben, méltósággal figyelte az eseményeket.

Békésen ünnepeltek együtt a politikai pártok és civilek tegnap délelőtt a szentesi főtéren is, ahol megkoszorúzták Kossuth Lajos és Horváth Mihály szobrát. Szirbik Imre MSZP-s polgármester külön köszöntötte a színpadon mellette álló két képviselőtársát, Dávid Ibolyát, az MDF elnökét és a fideszes honatyát, Farkas Sándort annak a reményének hangot adva, hogy az összefogás ünnepe március idusa. Dávid Ibolya beszédében azt említette: jó lenne, ha ma is a szabadságot és a hazaszeretetet jelentené mindenkinek nemzeti ünnepünk. Ám míg 1848-ban mindenki egyet akart, most ki-ki a maga területén annak reményében cselekszik, hogy az szavazatokat hoz majd a következő választásokon. Történelemalakító zseniknek nevezte a szónok '48 hőseit, akiket nem a közös ellenség, ellenfél tartotta össze, hanem az ország érdekei. – Ma mi tehetne képessé bennünket arra, hogy a magyar nép felemelkedése érdekében cselekedjünk? – tette fel a kérdést Dávid Ibolya. Szerinte most az egyetértéshez kell a bátorság, amely a békesség megteremtéséhez nélkülözhetetlen. Az eleinkkel ellentétben „ránk nem lő senki, mi magunk lövünk egymásra". – Az elnyomás évtizedeinek vége – hangoztatta az MDF elnöke, hozzátéve: „baj, hogy mi egymásnak se nyújtunk kezet. A szabadság pedig megadatott számunkra, nekünk élhető hazát kell teremtenünk."

Békés emlékezések A szegedi Klauzál téren a helyi jobboldali ifjúsági szervezetek tartottak ünnepséget szerda délután. A néhány száz ünneplő előtt Gyimesi László önkormányzati képviselő, a Fidesz ifjúsági tagozatának megyei elnöke azt mondta, március 15-e arra tanít minket, hogy a megváltoztathatót meg kell változtatni. Ezután Farkas László, a Fidelitas szegedi csoportjának elnöke, Miklós Péter, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség országos alelnöke, Ábrahám Károly, a Jobbik Magyarországért Mozgalom szegedi szervezetének tagja beszélt. A tömeg a Kárász utca érintésével a Dóm téri Petőfi-szoborhoz ment, ahol a Csongrád Megyei Közgyűlés nevében Zakar Péter alelnök, a Fidesz nevében Oláh János, a párt városi elnöke helyezte el az emlékezés koszorúit. A Klauzál téren eközben, mintegy 50 fő előtt, a MIÉP emlékezett az 1848–49-es forradalomra. Ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész azt mondta: – Nincs más választásunk, mint az ellenállás, ami nem egyszerűen jogunk, hanem kötelességünk! A forradalomra emlékezett tegnap délelőtt a Wass Albert Baráti Társaság is a Dóm téren. A Piéta szobor előtt a társaság elnöke, Péter Árpád azt mondta: – Bármilyen volt is az ősz, és bármilyen lesz is a tavasz, mi készen állunk. Készen állunk értéket teremteni az érdekekkel szemben. Az ünnepségeken nem történt semmiféle rendzavarás.