Az Egészségügyi Minisztérium az osztrák partnernek még a költségvetési hiány miatti megszorítással és a mentőhelikopterek kihasználatlanságával magyarázta a halasztási javaslatot. Később már úgy nyilatkoztak: a légi mentéshez szükséges fejlesztések elvégzése, a bázisok infrastruktúrájának kiépítése miatt kell egy évvel későbbre tenni a gépek átvételének időpontját. Sajtóinformációk szerint valójában spórolás áll a döntés hátterében: a két új helikopter bérlésének és üzemeltetésének évi 200 milliós költségét akarják megtakarítani.

Győrfi Pál, a helikoptereket üzemeltető Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője elmondta: valóban egyeztetnek az osztrák partnerrel a beszerzés esetleges halasztásáról, de fejlesztéseik egyik legfőbb célja továbbra is a dél-alföldi légi bázis mielőbbi beindítása. Hamarosan döntenek ennek időpontjáról. Szerintük azért nem lehet az OMSZ-es szolgáltatás elindításáig más cégre bízni a légi mentést, mert ez állami feladat. Az egységes szervezetként való működtetés pedig biztonságosabb, átláthatóbb és hatékonyabb, mintha egy alapítványra – például a feladatot a térségben korábban jól ellátó Mentés a Jövőért nevűre – bíznák mindezt. Győrfi szerint a légi mentés hiánya miatt az itt élők egészségügyi esélyegyenlőségét számon kérni illuzórikus, de fejlesztéseik célja az egyenlőtlenségek csökkentése.

Gyorsító helyi pénzek Túri Péter, az országos légimentést öt régióban végző – az OMSZ által fenntartott – Légimentő Kht. ügyvezetője szerint ők mind technikailag, mind szakembergárdával felkészültek a dél-alföldi mentésre. Mint mondta, az új helikopterek bérlésére és üzemeltetésére elvileg megvan a minisztériumi forrás. A nagyjából 80 millió forintba kerülő szentesi légimentőbázis kialakításának fedezetéről azonban még nincs döntés. Bár a mentés állami feladat, az ügyvezető szerint „társadalmi összefogás keretein belül" a régió nagyvállakozásainak és önkormányzatainak anyagi támogatása biztosan fegyorsítaná a döntést és az azt követő építést. A hangárt, a kiszolgáló helyiségeket és az infrastruktúrát egyébként három hónap alatt ki lehetne alakítani.

Szegeden egy hónapja adták át a sürgősségi ellátáshoz előírt, nyolcmillió forintból megépült klinikai helikopter-leszállót. Amíg volt légi mentés a régióban, a súlyos balesetet szenvedett sérülteket, és az azonnali ellátást igénylő betegeket többnyire a klinika traumatológiai részlegére szállították. Simonka János Aurél, a traumatológiai klinika vezetője csalódott a halasztás miatt, szomorúan veszi azt tudomásul. A professzor elmondta: a fejlesztésre való hivatkozás álságos, hiszen Szegeden például megvan a légi mentéshez szükséges infrastruktúra. Mint mondta, az sem helytálló, hogy kicsi a mentőhelikopterek kihasználtsága, hiszen ez csakis attól függ, hogy mekkora finanszírozást adnak a működtetésre. A kevés támogatás kis kihasználtságot hoz. Hozzátette: a régió jó néhány sérültjének életét mentené meg, illetve jobb állapotban juthatnának az ellátáshoz, ha működne a szolgáltatás.

Egy korábbi döntés szerint a légi mentés dél-alföldi bázisa Szentesre kerülne. Fenyves Ernő, a szentesi kórház megbízott főigazgatója is sajnálatosnak tartja a halasztást, hiszen – mint mondta – az ország minden térségében egyenlő eséllyel kellene egészségügyi ellátáshoz jutni. Ennek egyik feltétele pedig éppen a légi mentés lenne. A szentesi leszálló a tervek szerint még idén elkészül. A bázishoz szükséges kiszolgáló épületek és fűtött hangár megépítése, illetve az informatikai és biztonsági fejlesztések viszont már a minisztériumtól függnek.