A Marshall-segély nagyságrendjéhez hasonlította Szirbik Imre szentesi polgármester azt az összeget, amelyet európai uniós pályázaton nyer az ország 2007–2013 között. Az önkormányzatnak hét év alatt a pluszforrások megítéléséhez 2-2,5 milliárd forintra lesz szüksége. A sikeres pályázáshoz évente átlagosan 300-350 millió forint önerőt kell előteremtenie a városnak. A fejlesztési tervet ciklusokra bontották, az első ütemet 2010-ig hagyta jóvá a képviselő-testület. A dokumentumot úgy állította össze a polgármester, hogy a tavalyi parlamenti és helyhatósági választásokon indult jelöltek programjaiból a közös részeket vette figyelembe. Ezek között a munkahelyteremtés szerepel az első helyen. Ehhez kapcsolódik az idegenforgalom, amelynek kapcsán elhangzott a képviselő-testület minapi ülésén: az Alföldön most minden település gyógyfürdőt akar építeni. Szentes a sportturizmust akarja fellendíteni, fejleszteni.

A fő cél a régóta tervezett fedett uszoda megvalósítása. Része a programnak a kórház rekonstrukciója is, amelynek fő eleme egy központi műtőblokk kialakítása. Az uniós forrásokat akkor is meg kell célozni, ha egy-egy pályázatot esetleg többször is benyújtanak majd, mert első körben nem nyert. Lesznek olyan kiírások, ahol ötvenszázalékos az önerő, máshol meg kilencven százalék a támogatás.

A kistérségi kerékpárút-hálózat kapcsán úgy vélekedett Horváth István, a Szövetség Szentes Felemelkedéséért Egyesület önkormányzati képviselője, hogy először az egyes településeken kellene megépíteni a bicikliutakat. Elhangzott: a képviselő-testület korábban jóváhagyta a kerékpárút kiépítését a térségben, amelynek része Szentes külterülete is. A fideszes Kozák János a volt Esze Tamás laktanya egyes részeinek 600 millió forintos felújítására célozva kétkedő volt.

Arra kereste a választ, hogy a korábbi beruházások után a laktanyában kialakított ipari park mennyire vonzotta a befektetőket. Kiderült: tizenhárom vállalkozás működik ott, ezek háromszáz dolgozót foglalkoztatnak.

A független Ollai Istvánné azt kifogásolta, hogy miért költ a város a megyei fenntartású szentesi kórház korszerűsítésére, ha nem volt véleményezési joga az intézmény főigazgatójának megválasztásakor. A polgármester szerint 1992-ben jó döntést hozott az akkori testület azzal, hogy a tulajdonjog megtartásával átadta a megyének a kórházat. Szirbik bízik abban, hogy rendeződik a viszony a megyei közgyűléssel a főigazgató személyét illetően.