Madárinfluenza: vitáznak a leölt libák
értékéről
Március 5-e után oldják fel a
zárlatot
Blahó Gabriella 2007-02-28 |
|
Hírül adták kedden
reggel, hogy éjfélkor megszűnnek a madárinfluenza megfigyelési zónájára
vonatkozó előírások Lapistó tíz kilométeres körzetében. Aztán az unió
közbeszólt: március 5-éig még fenn kell tartani a zárlatot. A két érintett
libatelep tulajdonosai még nem egyeztek meg a kiirtott libák áráról az
állat-egészségügyi állomással.
Eredetileg úgy volt,
hogy ma nulla órától megszüntetik a madárinfluenza miatt kialakított
megfigyelési zónát Szentes-Lapistó és Derekegyház-Ördöngős tíz kilométeres
körzetében. Erről az állat-egészségügyi hatóság informálta a sajtót.
Délután viszont arról tájékoztatott Szigeti Sándor megyei főállatorvos,
hogy az Európai Unió állandó állatorvosi bizottsága úgy döntött, március
5-éig fönn kell tartani a zárlatot.
A vadmadarakra
gyanakszanak
Mint ismert, a laborvizsgálatok kétséget
kizáró módon bizonyították, hogy a Szenteshez közeli Lapistó és Ördöngős
egy-egy libatelepén a H5N1 típusú vírus okozott megbetegedéseket a
szárnyasok között. A szakembereknek bizonyítékuk nincs arra, hogy a
vadmadarak hozták erre a vidékre a madárinfluenzát, de ezt gyanítják. A
védekezés legszembetűnőbb része az volt, amikor megsemmisítették az összes
libát a telepeken. A tulajdonosok keveslik a kártérítés gyanánt
meghatározott összeget.
Lapistón háromezer-háromszáz ludat kellett
levágni. Az állatorvosok szerint a ludak ára darabonként 7500 forint. Ezt
vitatja a Kolos-Agro Kft., mert szerintük a tenyésztésre szánt szárnyasok
értéke ennél jóval nagyobb. A hatóság arra hivatkozik, hogy a madarak a
leölés pillanatában még nem voltak minősített szárnyasok, a cég ugyanis
február 22-én kérte először a minősítést, amikor a megsemmisítés már
tartott. Így a teljes kártalanítás összege legfeljebb 25 millió forint
lehet.
A vitatott másfél millió forint
Az
ördöngősi telep tulajdonosa 1,6 millió forinttal többre tart igényt, mint
az első fokú határozatban rögzített összeg. A Komlósi Lúd Kft. majdnem 15
milliót kér, míg a hatóság az állam nevében 13,4 milliót adna a kilencezer
libáért. Ebben az esetben elsősorban az állatok tényleges súlya a vita
témája.
Az első fokú határozat ellen mindkét cég fellebbezett a
megyei állat-egészségügyi állomásnál.
A napi forgalmi
érték számít
A hatóság több forrásból is kér
szakvéleményeket, mielőtt az összeget meghatározza. Az állatok húsának
napi forgalmi értékét megbecsüli a piacfelügyelet, a feldolgozó és a
tenyésztő egyaránt. A leölt szárnyasok mennyiségét kilogrammra – vagy
éppen tonnára – mérés után az ATEV határozza meg. A kártalanítás nem szól
az elmaradt haszonról, csak a tényleges kárról.
A környéken lakók a
háztájiban nevelt és a fertőzés miatt leölt szárnyasokért már megkapták,
és el is fogadták a megítélt a kártalanítást.
|