|
 |
| Gémes László polgármester üdvözli a kormány
döntését: állami költségvetésből újul meg a volt vármegyeház.
Fotó: Tésik Attila | Kellemes nyári
délutánokon a falu apraja-nagyja a kastély udvarán, a Kurca-parton,
a közvetlen közelben lévő piacon tölti idejét. A szegváriak egyik
legkedveltebb tartózkodási helye a patinás épület, ahol ma is
rendszeresen szerveznek kiállításokat, művészeti találkozókat. A
közösségi élet vonzó központjává lett a vármegyeház, mióta a
műemléki hivatalnál úgy döntöttek: kinyitják a kaput. A szegváriak
üdvözlik a kormány döntését, amely szerint az országbemutató program
keretében 1,2 milliárd forintért megújulhat az épület. A kastélyban
állandó kiállítások, valamint konferenciák és kulturális
rendezvények lesznek. A Fiatal Gazdák Országos Szövetségének régiós
alközpontjává szeretné tenni a helyet Gémes László, a szervezet
alelnöke.
Grecsó Krisztián, Kulbert
György
Szegvár két nagyszerű alkotóval is
büszkélkedhet a világ előtt. Grecsó Krisztián művei nem csupán
magyar, de más nyelven is olvashatók. A író Szegvárról szóló
Pletykaanyu című munkájával vált híressé. A Vízjelek a
honvágyról, az Angyalkacsinálás szerzője már számos elismerést
szerzett: Déry Tibor-, Bródy Sándor-, Faludy- és József
Attila-díjas író. Kulbert György faszobrász organikus életerőt
sugárzó, ősi jelekkel felépített művei tizenegy kiállítást
értek meg itthon és külföldön. A művész legnívósabb alkotásai
közé tartozik az Üzenet, az Idősík és a Hatástorzulás tükre
című szobor. Tóth Attila művészeti író szerint az alkotó
életének idejét és hatását jellemezve Kulbert-korszakról kell
beszélni. A faszobrász hálát ad Istennek, amiért Szegváron
nőtt fel.
| A polgármester szerint az
alsó épületekben apartmanokat kellene kialakítani a turizmus
fejlesztése érdekében. A kastély környékén a régi várfalat
mementóként igyekeznek megőrizni, a csatorna mindkét partját rendbe
hozták, a polgármester által megálmodott sétány kialakításában a
horgászok is segítettek. Tavasszal teszik ki a kandelábereket:
esténként hangulatos lesz a Kurca-part. A régészek előtt Szegvár
becses hely, hiszen a mai Puskin-Tej Kft. istállói alatt találták
meg a világhírű Sarlós Istent, amelynek értéke felbecsülhetetlen. A
hétezer éves újkőkori leletet a vásárhelyi Tornyai János Múzeumban
őrzik. A falu vizeiről is híres, hiszen számtalan horgászhellyel
büszkélkedhet. A Tisza, a Kurca, a Kórógy-ér és a Kórógy-tó mellett
a Lándor-tó is várja a vadregényes kalandra éhes
kirándulókat.
A szegváriak elsősorban mezőgazdaságból élnek,
vagy éppen munkaidő után foglalkoznak növénytermesztéssel – a
kertészkedés minden családnál egész éves elfoglaltság. Talán ezért
is látni nyáron és tavasszal annyi virágot az utcákon. A helyi
önkormányzat évente mindössze 600 millió forintból gazdálkodik, az
ötezres lélekszámú településen ezért az öntevékeny csoportok
segítségét örömmel fogadják a falu fejlődése érdekében. Szegvár a
régióban példa értékű ebből a szempontból, a közösségfejlesztők
egyesületének köszönhetően több kezdeményezés vált valóra az utóbbi
időben: színjátszó kör alakult, egy stáb foglalkozik
televíziózással, és sokan vesznek részt a környezetvédelemben. A
falu vonzásában a kultúra játssza a legnagyobb szerepet.
|
Milliárdot költenek a
kastélyra 
Megvalósulhat Bubor Zoltán álma