A Szent István téren gyűlt össze először a tömeg. Fotó: Tésik Attila

Tízezren tüntettek az egészségügyi reform, a tervezett ágyszámcsökkentés ellen, és az Erzsébet-kórház megmaradásáért tegnap délelőtt a vásárhelyi Szent István téren. A tömeg ezután a kórházhoz vonulva élőláncot alkotott az épülettömb körül, s a „Nem hagyjuk!" jelszót skandálta.

Csaknem tízezer vásárhelyi székkutasi, mindszenti, mártélyi, békéssámsoni tüntetett a vásárhelyi Erzsébet-kórház megmentése érdekében tegnap délelőtt a vásárhelyi Szent István téren. A tömeg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Molnár Lajos egészségügyi miniszter lemondását, s az egészségügyi reform leállítását követelte. A két politikus az írásbeli meghívás ellenére sem jelent meg a demonstráción.

A tömeghez először szóló Grezsa István háziorvos, önkormányzati képviselő „szívtelen hülyeségnek" nevezte a reformot, s felszólította az embereket: ha ez a megmozdulás nem lesz elégséges, akkor bérelt vonattal utazzanak tiltakozni a fővárosba. Kallai Árpád, a kórház főigazgatója már azt kérdezte, ki meri azt állítani, hogy felesleges az ellátás, hiszen a kórházban tavaly 14 ezer fekvő beteget ápoltak, 450 anya szült gyereket, 400 ezer járó beteget láttak el és 500 műtétet végeztek. Követelte Molnár Lajostól, hogy adja meg a gyógyulás esélyét 180 ezer embernek.

Lázár János és Kószó Péter orvos-alpolgármester a tüntetésen. Fotó: Tésik Attila

A kórház érdekében többen is szóltak érzelmektől sem mentes hangon, a kormányfő és a miniszter lemondását követelő tömeg előtt. Így Sebesi Sándor üzletkötő, Varga Anikó közalmalmazott, Ozgyin Balázs ifjú gazda, Bánfi Sándorné nyugdíjas, Csende István nyugdíjas, Rostás Péter székkutasi gazdálkodó, Szalkai Lászlóné csecsemő- és gyermekápoló, Kiss Ivett ápoló, Cseri Tamás könyvtáros, özv. Krajcsákné Horváth Margit pedagógus, Dehény Enikő tanítónő, Timár László, a vásárhelyi orvoskamara elnöke, Fazekas Gáborné nyugdíjas, Mátrai Attila, a Magyar Izombetegek és Fogyatékossággal Élők Egyesületének országos elnöke, Horváth István mindszenti orvos, Kőhegyi Ferenc, a megyei gyógyszerészkamara elnöke, Baloghné Lelt Klára szülésznő, Havasi Katalin és Berényi Károly gyermekorvosok, Kovács László orvosigazgató.

Lázár János polgármester azt mondta: „Az összefogás, összekapaszkodás ideje jött el akkor, amikor a kormány elveszi a pénzünket, az iskoláinkat és most az egészségünket." Lázár úgy látja: a Rákosi-diktatúra népnyúzó politikája jött el ismét a megfizethetetlen áram- és gázárakkal, a dobozdíjnak nevezett gyógyszeradóval és a vizitdíjnak hívott betegadóval. Hangsúlyozta: a kormány olyan országot kínál, melyben az ember, különösen ha vidéki, nem számít. A hatalmon lévők nem az életet, hanem a halált kínálják számunkra.

A tömeg Lázár János hívására a Kutasi, az Andrássy és a Zrínyi utcán keresztül a kórházhoz vonult, ahol az emberek összekapaszkodva, élőlánccal vették körül az épülettömböt, ezzel is szimbolizálva, hogy megvédik a kórházat. A jelenlévők a városvezetők felszólítására összekapaszkodva skandálták: a „Nem adjuk!, Nem hagyjuk!" jelszavakat. A tüntetés békésen ért véget.

Jelszavak a táblákon Sokféle jelszót, követelést, minősítést fogalmaztak meg a tüntetés résztvevői. Íme néhány szöveg a táblákról: „Molnár – Mengele – Lajos temetkezési vállalkozó", „A kórház mindenkiért, mindenki a kórházért", „Mit kell még, hogy odaadjunk?", Egészségre sok ember vár, mi lesz ha kórházunk bezár?", Véreskezű gyilkosok!", Gyurcsány, téged kellene meggyógyítani, nem az egészséget!", „Kötelet Molnár nyakába!". Az egyik résztvevő kezében pedig egy akasztófa volt látható, rajta a mondat. „Ez a tied Fecó, ajándék!"

1997-ben elérték a céljukat 1997-ben egyszer már tüntettek a vásárhelyiek az Erzsébet-kórház érdekében. Akkor 148 ágyat akart leépíteni a kormányzat, s ez ellen 7-8 ezren tiltakoztak a Szent István téren. Eredményesen: az ágyszám csökkentéstől elállt az akkori kormány. Most az egészségügyi reformra hivatkozva a 351 aktív ágyból csak 161-et hagynának meg, ez a hozzáértők szerint azt jelentené, hogy a kórház életképtelen maradna, s rövidesen bezárhatna.