|
|
A pusztítás lapistói pillanatai. A két
Szentes környéki telepről nem vittek baromfit Angliába – de
még a Sá-Gához sem. Fotó: Tésik
Attila | Magyarországra is érkezett
húskészítmény arról az angol telepről, ahol 160 ezer pulykát vágtak
le madárinfluenza miatt – közölte a magyar állat-egészségügyi
hivatal. Az angol hatóságok szerint viszont a vírus tőlünk került a
szigetországba. A Csongrád megyei főállatorvos lapunknak nyilatkozva
kijelentette: a Szentes környéki telepekről nem szállítottak
szárnyast Nagy-Britanniába, de még a Sá-Ga magyar vágóhídjára sem,
az angol–magyar vita hátterében gazdasági érdekek állnak.
A
brit lapok szerint többféle úton is eljuthatott a madárinfluenza
Magyarországról Nagy-Britanniába. A szigetországban elterjedt nézet
szerint a szárnyas-mágnás, Bernard Matthew magyarországi
érdekeltségei révén került a betegség a csatornán túlra. Az
üzletember a Sá-Ga Foods egyik tulajdonosa, a sárvári üzembe pedig
magyarországi tenyésztők szállítanak szárnyasokat. Egy másik verzió
szerint Magyarországról érkezett vadmadarak vitték el a betegséget
Suffolkba.
Mi van a
háttérben?
A Csongrád megyei főállatorvos
véleménye szerint az angol–magyar vita hátterében gazdasági
érdek áll. A magyar agrártárcánál azt tervezik, hogy
novemberig visszamenőleg összegyűjtik a két ország közötti
baromfiforgalom teljes dokumentációját, és átadják Brüsszelben
az unió bizottságának.
| Miközben a
brit gazdaszövetség az importszabályozás teljes felülvizsgálatát
követelte, a magyar főállatorvos helyettese nyilatkozott az egyik
angol országos tévécsatornának. Bognár Lajos elmondta, hogy a
madárinfluenzával sújtott brit védelmi zónából hat kamion érkezett
Magyarországra a múlt héten – pedig Bernard Matthew korábban azt
mondta, felfüggeszti a szállítást angliai és magyarországi telepei
között.
Az angol élelmezésügyi minisztériumnál a hét elején
a legvalószínűbbnek még a magyar kapcsolatot látták a fertőzés
magyarázataként, néhány nap múlva azonban a tárca vezetője
kijelentette: semmilyen bizonyíték nem utal arra, hogy a
magyarországi madárinfluenza góca körüli zárt övezetből
Nagy-Britanniába, vagy bármely más országba szállítottak volna
baromfihúst.
EU: csak hasonlít
Hiába nagyon hasonló a nagy-britanniai és a
magyarországi madárinfluenza-vírus, ez nem feltétlenül jelenti
azt, hogy kapcsolat lehet a két eset között – közölte tegnap
Brüsszelben az egészségügyi kérdésekért felelős Markosz
Kiprianu biztos szóvivője, Philip Tod. Azt mondta, hasonló
vírustörzseket találtak korábban Európában másutt
is.
| Korábban arról cikkeztek több
sajtóorgánumban, hogy a Szentes környéki libatelepekről érkezett a
fertőzés a pulykanevelő Suffolkba – holott sem a lapistói, sem az
ördöngösi tenyésztő nem állt kapcsolatban a Sá-Gával, így közvetve
sem terjeszthette a fertőzést. Szigeti Sándor Csongrád megyei
főállatorvos lapunknak elmondta: a lapistói telepen tenyésztették a
libákat, és egyáltalán nem szállították azokat sehová. Az ördöngősi
telep tulajdonosának a Hungerittel volt szerződése, amíg az
állományt meg nem semmisítették. A góc körül 2800 mintát vettek az
állat-egészségügyi hatóság munkatársai az uniós szabályok szerint
előírt körzetben, és újabb megbetegedést nem találtak. Biztos benne,
hogy sikerült megállítani a betegség továbbterjedését. A
madárinfluenzának sem a legrövidebb, sem a leghosszabb lappangási
idejét számolva sem terjedhetett át Szentesről a csatornán túlra.
Azért sem tartja valószínűnek, hogy a Sá-Ga szállítói fertőzték
volna meg az angol telepet, mert a Dunántúlon ma sincs
madárinfluenza.
|