Hazahozatnák Koszta József hamvait
Szentesi díszsírhelyre kerülhetnek a földi maradványai
Ajánlja a cikket?
| 2007-01-24 |
Balázsi Irén
Jeltelen
parcellában nyugodott évtizedekig a fővárosi Kerepesi temetőben a
szentesi Kossuth-díjas festőművész, Koszta József. Az Együtt
Szentesért Egyesület azt javasolja az önkormányzatnak, hogy hozassa
haza és díszsírhelybe helyezze el a világhírű alkotó hamvait a
Kálvária temetőben.
Nagy Zsolt, Lantos Imre és Széchenyiné
Csergő Judit sokat fáradozik Koszta József és felesége
emlékének ápolásáért. Fotó: Tésik
Attila
Jeltelen parcellában
nyugodott évtizedekig a fővárosi Kerepesi temetőben a szentesi
Kossuth-díjas festőművész, Koszta József. Az Együtt Szentesért
Egyesület azt javasolja az önkormányzatnak, hogy hozassa haza és
díszsírhelybe helyezze el a világhírű alkotó hamvait a Kálvária
temetőben. Oda tehetnék mellé felesége, Szeifert Anna földi
maradványait, akinek ugyanebben a sírkertben lévő gondozatlan
nyughelyét a helybeli Koszta-klub tagjai szabadították ki tavaly a
gyomnövények közül.
Az alföldi realizmus egyik legjelentősebb
képviselője, a szentesi Koszta József festőművész a budapesti
Kerepesi temetőben nyugszik 1949 óta. Halálának 50. évfordulója
alkalmából sok szentesi utazott Pestre, hogy a síremlékénél
elhelyezze a tisztelet virágait. Lantos Imre, a Tájak, korok,
múzeumok nevű mozgalom Koszta-klubjának vezetője azt mondja, hogy
idegenvezetőként szembesült azzal: a Kerepesi temető nyilvántartása
szerint Koszta József földi maradványai egy jelöletlen sírban
nyugszanak a halála óta. A tiszteletére állíttatott sírkő viszont
nem ott volt. Lantos Imre úgy tudja: csak 2005-ben helyezték át a
síremléket Koszta hamvai fölé. Úgy fogalmazott, hogy akkor
találkozott a test és a kő.
Ám Koszta József nyughelye nem a
többi festőművész sírja közelében van, hanem a Kerepesi temető egy
félreeső parcellájában. Ezért is gondolt arra az Együtt Szentesért
Egyesület, hogy haza kellene hozatni Koszta hamvait, és a Kálvária
temetőben díszsírhelybe helyezni azokat. A civil szervezet
társelnöke, Széchenyiné Csergő Judit elárulja: az egyesületük
vezetője, egyben helyhatósági képviselője, Bácskainé Fazekas Márta,
az oktatási és művelődési bizottság elnöke ezt az indítványt
előterjeszti majd az önkormányzatnál.
Tornyai is
hazakerült
A hódmezővásárhelyi Tornyai János
szintén a természetelvű festészet kiemelkedő képviselője volt.
Tornyai 1936-tól nyugodott a budapesti Kerepesi temetőben.
Varsányi Attila, a vásárhelyi levéltár igazgatója lapunknak
elmondta: a városi tanács művelődési osztálya 1984-ben
kezdeményezte Tornyai hamvainak hazahozatalát. 1985-ben
megtörtént az exhumálás, majd Tornyai János és felesége
hamvait díszsírhelyben helyezték el a vásárhelyi Kincses
temetőben. Máté István szobrászművész készítette a
bronzportrés síremléket, amelyet 1986 szeptemberében avattak
fel. A díszsírhelynél Dömötör János művészettörténész, a
Tornyai János Múzeum akkori igazgatója mondott
beszédet.
Úgy vélik: tartoznak
ennyivel a Kossuth-díjas Koszta Józsefnek, hiszen a felesége,
Szeifert Anna végrendeletében a szentesiekre hagyta a művész
festményeit, tanyáját és földjét azzal a kikötéssel, hogy a város
gondozza a sírt. Szeifert Anna a Kálvária temetőben nyugszik, ám ha
Széchenyiné Csergő Judit nem eléggé figyelmes, megzavarták volna
örök álmát. Judit édesanyjának síremléke ugyanis közel van Szeifert
Annáéhoz. Jó pár évvel ezelőtt észrevette, hogy emberek ásnak Koszta
Józsefné nyughelyénél. Kiderült: mást akartak oda temetni. Ezt
sikerült megakadályozniuk Csergő Juditéknak.
Tavaly a
halottak napjára pedig a Koszta-klub vezetőségi tagja, Nagy Zsolt
javaslatára megszabadították Szeifert Anna sírját az ecetfáktól és
más gyomnövényektől. Az egyesület azt szorgalmazza majd, hogy ha
hazahozzák Koszta József földi maradványait, a felesége hamvait is
vigyék át a díszsírhelyre. Széchenyiné Csergő Judit azt is említi:
már jó néhány felajánlás érkezett a céljuk megvalósítására, de azt
szeretnék, ha mások is adakoznának anyagi lehetőségeik
függvényében.
Az élete legértékesebb alkotói időszakát
Szentesen töltötte Koszta József, akinek kultusza van a városban –
állítja Tóth Attila művészeti író, aki a civil szervezetek
kezdeményezését fontosnak tartja. Múzeum, iskola és utca is viseli a
festőművész nevét Szentesen, ám az igazi gesztus az lenne, ha abba a
földbe kerülhetne szeretett feleségével végső nyugalomra, amely
piktúrájának éltetője és ihletője volt.