A tavalyi év legjobb edzője a Délvilágnál Kocsis István Demokratának vallja magát Ajánlja a cikket? | 2007-01-03 | Szélpál László A Délmagyarország és a Délvilág hagyományos év végi Év sportolója díjátadó ünnepségén a Hungerit-Top Cop Security-Szentesi VK női pólócsapatának trénere, Kocsis István vehette át a DV legjobb edzőjének járó díjat. Fotó: Vidovics Ferenc Az előző évad végén két harmadik helyet szerzett a szentesi női pólócsapattal Kocsis István: az OB I végén és a Magyar Kupa után is bronzérmet akasztottak a nyakába. A 2006/2007-es bajnoki őszi szezon végeztével a negyedik helyről várja „lányaival" a folytatást. – Természetesen most is fel akarunk kapaszkodni a dobogóra, és nagy dobásra készülünk a számunkra január 12-én rajtoló LEN-kupában is – ismertette terveit a Délvilágnál a 2006-os esztendő legjobbnak választott edzője. – A nemzetközi porondon a nagy cél a négy közé jutás. Aki ismeri, tudja róla, hogy szerény. Ez abból is kitűnt, egyáltalán nem számított arra, hogy rá esik a választásunk. Negyven OB I-es meccsen védett Kocsis István 1972. szeptember 15-én született Szentesen. Pólózni 1983-ban kezdett Valkai Ferencnél. Végigjárta az utánpótlás korú csapatokat, és hogy volt tehetsége a védéshez, azt az is mutatja, hogy a korosztályos válogatottban is bemutatkozott. A Szentes felnőtt gárdájában viszont többen is előtte álltak, ezért a Szegedben próbálkozott. Hasonló falakba ütközött azonban a Tisza partján is, Scsegyerkin „Gyima" és Bólya László mellett nem tudott bizonyítani. Nem úgy a Hódmezővásárhelyi VSC-nél, ahol Török Sándor, majd Lengyel Gábor volt az edzője. Teljesült a vágya: az OB I-ben 40 mérkőzésen őrizte a vásárhelyiek kapuját. Kilenc évvel ezelőtt kezdett edzősködni a szentesi utánpótlásban, a Hungerit trénerének 2005 augusztusában nevezték ki. Élete legnagyobb edzői sikerének a bajnoki aranyérmes, európai Szuperkupát nyert Domino-BHSE 10–8-as legyőzését tartja. – Váratlanul ért – jegyezte meg. – Nem azért dolgozom, hogy én legyek a legjobb edző, számomra a csapat, annak eredményei mindennél fontosabbak. De ez nem jelenti azt, hogy ne lennék a kitüntetésre nagyon büszke. A Deák Ferenc Általános Iskolában – ahol testnevelést tanítok, és van egy vízilabda osztályom is, amelyet a Nemzeti Utánpótlás Intézet, a NUTI is támogat – is gratuláltak a kollégák és a gyerekek. Csak annyit mondhatok: remek érzés. Úgy tartja a fáma, könnyebb azoknak az edzőknek a helyzete, akik férfiakkal dolgoznak. Kocsis ezt nem feltétlen írja alá. – Nem tudom, mások hogy vannak ezzel, de nekem sikerül szót értenem a lányokkal. Eddig legalábbis megtaláltam velük a megfelelő hangot. Sokszor leülünk beszélgetni, ilyenkor igyekszem meggyőzni őket. Úgy vettem észre, ez elég jól megy nekem, talán ezért is lettem pedagógus. Adódik a kérdés: milyen edzőnek tartja magát? – Olyannak, aki megpróbálja csapatának a legjobbat adni, a legjobbat nyújtani. Lehet, hogy a hibám, de nem vagyok keménykezű, nem vagyok híve a diktatúrának, inkább a demokratikus módszerek állnak közel hozzám. Nem szeretem a haragot, a veszekedést, amolyan probléma megoldó palinak tartom magam. Híres elődöm, a szentesi póló pápája, dr. Tóth Gyula egyszer azt tanácsolta: keményebbnek kellene lennem. Lehet, hogy igaza van, hiszen a Domino-BHSE és a Dunaújváros edzője, Györe Lajos, illetve Mihók Attila is jóval szorosabban fogja azt a bizonyos gyeplőt, mint én. Nekem mások a módszereim, hozzám bármikor, bárki odajöhet. Jó pszichológus próbálok lenni. Hiszem, hogy így is lehet eredményesen dolgozni. Továbbá: Várhidi Péter a fiatalítás feltétlen híve Sztárok a Kék Mókuson A közönség kedvence a Pick-kapus 2006 legjobb utánpótlás női sportolója a DV-nél Sallai Ágnes Ezüstérmek után ötödik kupagyőzelem