Bezárhat a Móricz Nem
bírnának a művelődési házzal a szentesi iparosok
Ajánlja a cikket?
| 2006-12-20 |
Balázsi Irén
Még az sem
kizárt, hogy bezárják a szentesi Móricz Zsigmond Művelődési Házat,
amelyet helybeli mesterek építettek ipartestületi székháznak
1901-ben. Az államosítás idején elvették tőlük, azóta szolgálja a
kultúrát. Az iparosok többször vissza akarták kérni jogos jussukat,
de belátták: nem boldogulnának a fenntartásával. Az önkormányzat
egyelőre nem döntött a rossz állagú épület jövőbeni hasznosításáról.
Sokan látogatják egyelőre a Móricz Zsigmond
Művelődési Házat. Fotó: Vidovics
Ferenc
Hosszú évek óta téma
Szentesen, hogy mit kezdjen a város a meglehetősen rossz műszaki
állapotú és felszereltségében is szegényes Móricz Zsigmond
Művelődési Házzal. Az épületet ipartestületi székháznak emelték még
1901-ben a mesterek, a harmincas években pedig még bővítették is. Az
1950-es időkbeli államosítások idején egy tollvonással elvették az
iparosoktól jussukat, amely a kulturált szórakozás intézménye lett.
A rendszerváltozás után viszont az ipartestület többször
előhozakodott a kéréssel: vissza akarja kapni az örökségét. Az
önkormányzat sohasem zárkózott el a kívánságtól, hajlandó lett volna
átadni a Móricz kulcsát, ám a végső döntés váratott magára.
A város jövő évi költségvetési koncepciójában úgy szerepel a
Móricz Zsigmond Művelődési Ház, hogy a lepusztult épület nem felel
meg a mai kor követelményeinek, ezért szóba jöhet a bezárása is. Az
ipartestület elnöke, Bőhm Sándor lapunk érdeklődésére elmondta: ha
az önkormányzat esetleg értékesítené az egykori székházukat, nekik
már nincs beleszólásuk. A tagságuk ugyanis elhatározta, hogy mégsem
kérik vissza a Móriczot, mert „nem bírnának vele". Ezt úgy értette
az elnök: sokat kellene költeni az épület felújítására, de a
működtetése is meghaladná az anyagi lehetőségeiket. Így aztán a
jóval kisebb alapterületű Arany János utcai székházukat hozták
rendbe, több millió forintot költöttek rá. Az iparosokat sújtó
megszorító intézkedések miatt csökken a testület létszáma, ezért
annak is örülnek, ha képesek lesznek fenntartani a korszerűsített
otthonukat.
A művelődési központ igazgatója, Kruzslicz Pál
azt gondolja: valamit kezdeni kell a Móriczcal, amelyen komolyabb
felújítás nem történt az elmúlt évtizedekben. Szerinte tízmilliókba
kerülne a renoválása, s az elkerülhetetlen, bármi lesz is a
rendeltetése. A Móricz Zsigmond Művelődési Házban működő klubok,
szakkörök és más civil szervezetek egyébként elférnének a Tóth
József utcai művelődési és ifjúsági házban. A városi fúvószenekarnak
és a táncoktatásnak viszont ott nem tudnának próbatermet és
hangszerraktárt biztosítani.
Az önkormányzat ugyanakkor még
nem vetette el azt a tervet sem, miszerint agrármarketing- és
szolgáltatási centrumot működtetne a Móricz Zsigmond Művelődési
Házban. Az épület felújítására és további hasznosítására kidolgoznak
majd egy tanulmánytervet, amelyhez uniós forrásra pályáznak.