Uniós engedélyt kapott a Vasútépítő Kft.
Százhatvannal mehet a vonat a szentesi cég pályáján
Ajánlja a cikket?
| 2006-12-09 |
Blahó Gabriella
Vezető
gazdasági hír volt a közelmúltban, hogy az országban egyedül egy
szentesi cég kapott jogosítványt arra, hogy az unió más országaiban
is építhessen vasutat. A cég itthon már bizonyított: a Budapest és
Hegyeshalom közti, általuk épített szakaszon 160-nal mehet a vonat.
A szentesi kft.-nek azért fontos az uniós engedély, mert míg nálunk
épp a vonalak megszüntetése van napirenden, Nyugat-Európában
továbbra is fejlesztik a vasúti közlekedést.
A napokban fejeződik be Abonynál a vasút
építése. Fotó: DV
Különböző európai
szabványoknak, minőségbiztosítási követelményeknek felelt meg a
Szentesi Vasútépítő Kft. és az országban egyedüli vállalkozásként
megkapta a jogosítványt arra, hogy az unió országaiban vasutat
építsen. A lehetőség megszerzése előtt a szentesi csapatnak azt is
be kellett bizonyítania, hogy jó hírnévnek örvend az üzleti életben
– a követelmények között ennek is megfelelt. Vigh Imre szerint
partnereik véleménye is számított.
A cég folyamatosan
fejlődik. Több száz millió forint értékű gépek, eszközök birtokában
itthon elsősorban a javítás, karbantartás a feladatuk, de építeni is
tudnak. Olyan gépeket használnak, melyek szűz területen is képesek
építkezni: a berendezés maga előtt rakja le az új pályát, melyen
aztán továbbhalad. A talpfákat, betonaljakat, zúzott követ, rögzítő
elemeket szállítják magukkal az építők, amerre járnak. A szentesi
vasútépítők bizonyítottak Almásfüzitő térségében, ahol a Budapest és
Hegyeshalom közti pályát építették. Ezen a szakaszon az általánosan
elvárt 120-160 kilométeres sebességgel haladhatnak a vonatok.
A szentesiek európai színvonalon dolgoznak.
Fotó: DV
Kiskunfélegyháza és
Városföld között 45 kilométernyi kétvágányú szakaszt, Cegléd és
Szolnok között szintén egy hasonló hosszúságú pályát készítettek a
közelmúltban. Zalalövő és Bagod között 15 kilométer pálya újult meg
a szentesieknek köszönhetően.
A cégnél százhatvan ember
dolgozik. Időszakonként változó számban többeket is foglalkoztatnak
a vasútépítő kft.-nél, ahol huszonöt főiskolát vagy egyetemet
végzett közlekedési szakember irányítja a munkát. A vasút legalább
olyan drága, mint az autópálya: Szajol térségében hatkilométernyi
szakasz megépítése ötmilliárd forintba került. A felüljárók,
peronok, aluljárók változtatnak az építkezés
költségein.
2003-ban már teljes tulajdoni hányadot szerzett a
Strabag a vasútépítő kft.-ben. Az ügyvezető szerint biztonságot
jelent a tőkeerő a háttérben.
Úgy véli, az újjáépített
pályákon nagyobb sebességgel haladó vonatok visszacsábíthatják az
utazóközönséget. A pályák felújítása azonban függ attól, az ország
költségvetéséből mennyit szán a kormány a vasút korszerűsítésére –
Nyugat-Európában egyre inkább ezt, vagyis a környezetbarát
közlekedést támogatják.