Portánként csak öt disznó röföghet Szentesen korlátozzák a háztáji állatok számát Ajánlja a cikket? | 2006-12-07 | Blahó Gabriella Szentesen január elsején lép életbe az a rendelet, amely korlátozza a háztájiban tartható állatok számát. A disznók ügyében máris hatalmas a felzúdulás. Sokan ragaszkodnak hízóikhoz, míg mások eltitkolják jószágaikat. Az önkormányzat szeretné, ha csökkennének a város belterületén az állattartással járó kellemetlenségek. Egy összeírás szerint a város belterületén 132 portán nevelnek ötnél több sertést. Fotó: Gyenes Kálmán Január elsején lép életbe Szentesen az az önkormányzati rendelet, amely meghatározza, hogy egy portán hány jószágot lehet tartani a város belterületén. A kertes családi házaknál szokásos háztájiban legfeljebb öt sertés, öt nyúl, négy juh és négy kecske, száz csirke vagy tyúk és tíz-tíz pulyka, liba, kacsa vagy gyöngyös tartható. Ezeket az állatokat együttesen egyidejűleg is lehet egy portán nevelni kifejezetten a család szükségleteire. Lovat és szarvasmarhát tilos tartani. A rendeletet alkotó képviselők három éve úgy döntöttek: kezdődjön el az a folyamat, amelynek végeredményeként megszűnhetnek a belvárosban az állattartással járó kellemetlenségek. Csányiné dr. Bakró-Nagy Vera azt mondta: a tilalom január elsejétől érvényes. Az aljegyző szerint figyelembe kell venni a város azon csoportjának véleményét, amely nehezen tűri a kellemetlenségeket, a turistákról nem is beszélve. Makó: szigorú állattartási szabályok Makó belterületén csak elvétve lehet haszonállatot (baromfit, sertést, kecskét, lovat, szarvasmarhát) tartani. A 2003-ban elfogadott helyi állattartási rendelet értelmében tilos a játszóterek, parkosított terek, sétányok és üdülők területén, valamint a telekhatáraiktól számított ötvenméteres körzetben haszonállatot tartani. Ugyanez a tiltás érvényes a közintézmények, temetők, sportpályák, a fürdő és a piac telekhatárától számított 50 méteres körzeten belül, de ekkora védőtávolságot kell tartani minden élelmiszert forgalmazó bolt, azok előállításával foglalkozó üzem, raktár és üzemi konyha, vagy vendéglátóegység körül. Így gyakorlatilag csak a város külső részein akad olyan porta, ahol haszonállatot lehet tartani. A rendelet érdekessége, hogy társasházakban lakásonként legfeljebb csak egy kutya vagy macska tartható. Ugyanakkor a rendeletalkotásnál gondoltak a háztáji tulajdonosokra, hiszen a család igényei szerinti számban jövőre is szabad disznót tartani. A hivatal munkatársai előbb figyelmeztetnek, felszólítanak. Különlegesen indokolt esetben a polgármester dönt: engedélyezi vagy nem engedélyezi a belvárosi disznótartást. A tervek szerint a város külterületén értékesítenek telkeket akár több gazda számára, akik egy csoportban is őrizhetik jószágaikat. Bakró-Nagy Vera tapasztalatai szerint a rendelkezés nem várt indulatokat kavart mindkét táborban. Az állatorvosok egy része teljesen elzárkózott attól, hogy véleményt alkosson disznóügyben. Egyikük – nevének elhallgatását kérve – azt mondta, aki a rendeletet kitalálta, nem tudja, mennyit fial egy koca. Merthogy tíz malaca is lehet egyszerre egy anyaállatnak, abból ezek szerint hatot azonnal le kellene vágni vagy eladni. Amikor az állatorvosokat arra kértük, ajánljanak háztájit tartó gazdát, többször azt a választ kaptuk: nem tudnak arról, hogy volna disznó a városban. Dr. Dobos András állatorvos viszont elmondta: a hetvenes években lett a disznótartás igazi probléma a mezővárosias jellegű Szentesen. Ebben az időszakban tűntek el a lóval, szamárral vontatott kocsik, azóta bajos a trágyát kivinni a határba. Csongrádon szabad a gazda A csongrádi városatyák először 1995-ben foglalkoztak a sertésüggyel, ám akkor nem sikerült keresztülvinni a képviselő-testületen, hogy korlátozzák a tartható állatok számát – mondta el lapunknak Hatvani Mária. Az aljegyző tájékoztatása szerint kizárólag a középületek, közintézmények távolsága vagy közelsége és az egészségügyi előírások szerepelnek szempontként az állattartással kapcsolatban. Így Csongrád lakói annyi jószágot nevelnek a saját portájukon, amennyit csak akarnak. Az önkormányzat tavalyi összeírása szerint több mint száz portán tartanak ötnél több sertést, lapunk információi szerint egészen pontosan 132 háznál. Ez a szám persze folyamatosan változhat, hiszen a kérdéses állat rendszerint a család asztalára kerül. Egy hónapjuk maradt Dóczi Gáboréknak is: a hat disznóból egyet le kell vágni karácsonyig. A Dózsa György utcai portáján a gazda elmondta, újabban a magyar fajta mangalicát tartja, annak értékesebb a húsa. A kan disznó megvan kétszáz kiló is, a koca január 17-én fial. Gondban van most a gazda: mi lesz a kismalacokkal? Felesége úgy gondolja, érthető az önkormányzat törekvése, Szentes mégiscsak egy város. Dóczi Gáborék nagy becsben tartják jószágaikat, a sertéseknek nevük van és kicsi koruk óta simogatják őket. Ottjártunkkor kiderült, a trágyát zárt tárolóban tartják és nagyhegyi kertjükre terítik. Szerintük egyre kevésbé éri meg állatot nevelni, pénzben semmit sem hoz a konyhára. Továbbá: Megismerhetik a pályázatokat Kínai gyógyítás: a megtűrt tudományok közé tartozik Rúzsa Magdi varázsolt Kétszázmilliós műveseállomás A kispiacokat is utoléri az unió szigora Szentesen