Kínai gyógyítás: a megtűrt tudományok közé tartozik Hozzáadás a gyűjtőhöz
Természetgyógyász fiával közösen írt tankönyvet

Ajánlja a cikket? A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
| 2006-12-05 | Balázsi Irén

A kínai orvoslás vezérfonala című egyetemi, főiskolai tankönyvet a szentesi ideggyógyász főorvos, dr. Rideg Sándor a természetgyógyászattal foglalkozó fiával, Róberttel közösen írta. A laikus olvasó azt tudhatja meg a kötetből, hogy milyen betegségekre használható jó eredménnyel az ötezer éves keleti gyógymód, amelyet hazánkban támogatás helyett többnyire még mindig csak tűrnek.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
Dr. Rideg Sándor főorvos a fiával, Róberttel írt tankönyvet. Fotó: Vidovics Ferenc
A szentesi kórházban jó pár évvel ezelőtt csupán Gabnai Margit főorvos merte nyíltan alkalmazni az akupunktúrás kezeléseket. Az orr-fül-gégészeti osztály azóta már nyugalmazott vezetőjéhez a kezdet kezdetén csatlakozott Rideg Sándor ideggyógyász főorvos, aki napjainkban ezt a gyógymódot pusztán a drogambulancián alkalmazhatja tb-támogatással. Hiánypótló egyetemi és főiskolai tankönyvet írt A kínai orvoslás vezérfonala címmel Rideg doktor a természetgyógyászattal foglalkozó fiával, Róberttel, akik szerint a laikus olvasó is meríthet az 518 oldalas kötetből. A nem szakmabeliek azt tudhatják meg a szegedi székhelyű Lectum Kiadó gondozásában megjelent monográfiából, hogy milyen betegségek kezelésére használható jó eredménnyel az ötezer éves keleti gyógymód.

Az orvostársadalom fenntartása

Az orvostársadalom jelentős része még ma is fenntartással fogadja ezt a fajta terápiát. A szentesi könyvtárban rendezett minapi könyvbemutatón is – a mű két méltatóját leszámítva – csak egyetlenegy orvos jelent meg. Nem véletlenül mondta a több szakvizsgával rendelkező dr. Taraczközi István, a Magyar Természetgyógyászok Szövetségének elnöke, hogy a kínai gyógymód alkalmazóira ferde szemekkel néztek, megvetették őket. Most sem sokkal jobb a helyzet: a kezdet nehéz volt – fogalmazott –, ami utána következett, még nehezebb. Pedig az igazi gyógyító minden lehetséges módszert igyekszik használni a mai modern orvoslás mellett, így a népi és az alternatív gyó-
gyászatot is.

A betegek pártolják

Az ősi keleti tudományt a szegedi Lencz László professzor szerint is lenézték hazánkban. A természetgyógyászat műveléséhez egyébként ő azért jutott el, mert azt tapasztalta: bármilyen kór hagyományos kezelése után marad fájdalom. Ennek csillapításával kezdett foglalkozni, több évig tartó távol-keleti tapasztalatszerzést is vállalva. Az ősi orvoslást hét dombhoz hasonlította, annak kapcsán, hogy tanulmányútja során megkérdezett egy hetvenéves professzort, ő meddig jutott el a keleti gyógymód elsajátításában. A tudós azt mondta: még csak a harmadik dombot érte el. Lencz Lászlót egyébként a múlt század második felében az akkori egészségügyi miniszter fel akarta jelenteni sarlatánság miatt. Ám a megtámadott csak annyit mondott, hogy Moszkvában régóta alkalmazzák az ősi keleti orvoslást. Megúszta a büntetést. – Tűrtek, de nem támogattak – állította Lencz professzor, hozzátéve: most is csak a betegek pártolják őket.

Alternatívát kínálni

Pedig amit dr. Rideg Sándor és Rideg Róbert is használ, ma már tudományosan is alátámasztott szakma. S ami a lényeg: ők nem a mai modern orvoslás ellenségei, hanem mellé kínálnak alternatívát. Fellépnek viszont a sarlatánság, a távgyógyászat ellen Taraczközi Istvánnal együtt, hiszen ezek művelői rontják az ő munkájuk hitelét. Rideg főorvosék kötete a szervezet működését, a betegségek kiváltó okait taglalja, és terápiát ajánl a legkülönfélébb kórokra. Lencz professzor mindenesetre súlyosnak nevezte a kiadványt nemcsak fizikai megjelenésében, hanem a tartalmát illetően is.


Továbbá:
Megismerhetik a pályázatokat
Rúzsa Magdi varázsolt
Kétszázmilliós műveseállomás
A kispiacokat is utoléri az unió szigora Szentesen
Az ágyszámcsökkentés a szentesi kórházat is érinti