Kínai gyógyítás: a megtűrt tudományok közé
tartozik
Természetgyógyász fiával közösen írt tankönyvet
Ajánlja a cikket?
| 2006-12-05 |
Balázsi Irén
A kínai
orvoslás vezérfonala című egyetemi, főiskolai tankönyvet a szentesi
ideggyógyász főorvos, dr. Rideg Sándor a természetgyógyászattal
foglalkozó fiával, Róberttel közösen írta. A laikus olvasó azt
tudhatja meg a kötetből, hogy milyen betegségekre használható jó
eredménnyel az ötezer éves keleti gyógymód, amelyet hazánkban
támogatás helyett többnyire még mindig csak tűrnek.
Dr. Rideg Sándor főorvos a fiával, Róberttel
írt tankönyvet. Fotó: Vidovics
Ferenc
A szentesi kórházban jó pár
évvel ezelőtt csupán Gabnai Margit főorvos merte nyíltan alkalmazni
az akupunktúrás kezeléseket. Az orr-fül-gégészeti osztály azóta már
nyugalmazott vezetőjéhez a kezdet kezdetén csatlakozott Rideg Sándor
ideggyógyász főorvos, aki napjainkban ezt a gyógymódot pusztán a
drogambulancián alkalmazhatja tb-támogatással. Hiánypótló egyetemi
és főiskolai tankönyvet írt A kínai orvoslás vezérfonala címmel
Rideg doktor a természetgyógyászattal foglalkozó fiával, Róberttel,
akik szerint a laikus olvasó is meríthet az 518 oldalas kötetből. A
nem szakmabeliek azt tudhatják meg a szegedi székhelyű Lectum Kiadó
gondozásában megjelent monográfiából, hogy milyen betegségek
kezelésére használható jó eredménnyel az ötezer éves keleti
gyógymód.
Az orvostársadalom
fenntartása
Az orvostársadalom jelentős része még ma
is fenntartással fogadja ezt a fajta terápiát. A szentesi
könyvtárban rendezett minapi könyvbemutatón is – a mű két méltatóját
leszámítva – csak egyetlenegy orvos jelent meg. Nem véletlenül
mondta a több szakvizsgával rendelkező dr. Taraczközi István, a
Magyar Természetgyógyászok Szövetségének elnöke, hogy a kínai
gyógymód alkalmazóira ferde szemekkel néztek, megvetették őket. Most
sem sokkal jobb a helyzet: a kezdet nehéz volt – fogalmazott –, ami
utána következett, még nehezebb. Pedig az igazi gyógyító minden
lehetséges módszert igyekszik használni a mai modern orvoslás
mellett, így a népi és az alternatív gyó- gyászatot
is.
A betegek pártolják
Az ősi keleti
tudományt a szegedi Lencz László professzor szerint is lenézték
hazánkban. A természetgyógyászat műveléséhez egyébként ő azért
jutott el, mert azt tapasztalta: bármilyen kór hagyományos kezelése
után marad fájdalom. Ennek csillapításával kezdett foglalkozni, több
évig tartó távol-keleti tapasztalatszerzést is vállalva. Az ősi
orvoslást hét dombhoz hasonlította, annak kapcsán, hogy
tanulmányútja során megkérdezett egy hetvenéves professzort, ő
meddig jutott el a keleti gyógymód elsajátításában. A tudós azt
mondta: még csak a harmadik dombot érte el. Lencz Lászlót egyébként
a múlt század második felében az akkori egészségügyi miniszter fel
akarta jelenteni sarlatánság miatt. Ám a megtámadott csak annyit
mondott, hogy Moszkvában régóta alkalmazzák az ősi keleti orvoslást.
Megúszta a büntetést. – Tűrtek, de nem támogattak – állította Lencz
professzor, hozzátéve: most is csak a betegek pártolják
őket.
Alternatívát kínálni
Pedig amit
dr. Rideg Sándor és Rideg Róbert is használ, ma már tudományosan is
alátámasztott szakma. S ami a lényeg: ők nem a mai modern orvoslás
ellenségei, hanem mellé kínálnak alternatívát. Fellépnek viszont a
sarlatánság, a távgyógyászat ellen Taraczközi Istvánnal együtt,
hiszen ezek művelői rontják az ő munkájuk hitelét. Rideg főorvosék
kötete a szervezet működését, a betegségek kiváltó okait taglalja,
és terápiát ajánl a legkülönfélébb kórokra. Lencz professzor
mindenesetre súlyosnak nevezte a kiadványt nemcsak fizikai
megjelenésében, hanem a tartalmát illetően is.