A kispiacokat is utoléri az unió szigora
Szentesen
Aláírásokat gyűjtenek az árusok
Ajánlja a cikket?
| 2006-12-01 |
Balázsi Irén
A szentesi
zugpiacok nem felelnek meg az árusítás hazai és uniós előírásainak.
Az önkormányzat kereskedelmi bizottsága felkérte a jegyzőt, hogy
tiltsa be a város több pontján folytatott illegális tevékenységet. A
főutcai kispiacon az árusok nem értenek egyet ezzel, és azt
tervezik, hogy aláírásgyűjtési akciót szerveznek a szabad, helypénz
nélküli árusítás fönnmaradása érdekében.
Pár forintért fagyoskodnak az árusok a
szentesi főutcán. Fotó: Tésik
Attila
A kereskedelmi és iparkamara
kistérségi elnöksége nevében Horváth István szentesi önkormányzati
képviselő fontosnak tartja a boltok melletti kispiacokon az árusítás
feltételeinek a rendezését. Azért van erre szükség, mert az eladók
ott nem fizetnek helypénzt, de városképi és higiéniai szempontból is
kifogásolható, hogy földről kínálják a portékákat.
A kamarai
testületnek az a véleménye, hogy ha a helyhatóság továbbra is
engedélyezi az ilyen árusítást, akkor teremtsen ehhez kulturált
feltételeket. Az önkormányzat kereskedelmi bizottsága Móra József
elnök vezetésével a témában azt javasolta: ne használják árusításra
a Klauzál utcai ABC melletti, és a város több pontján hasonló célra
elfoglalt közterületet. A szakmai grémium indítványozta, hogy a
jegyző tiltsa be ezt a kereskedelmi tevékenységet. Ugyanakkor
gondoskodjon arról, hogy mindennap nyitva legyen a Rákóczi utcai
zöldség-gyümölcs piac, ahol az őstermelők eladhatnák áruikat.
Lapunknak azt mondta Móra József: az önkormányzat érdeke az, hogy
törvényes keretek között történjen az árusítás. Hozzátette: az
illegális kispiacok nem felelnek meg az uniós normáknak. A
képviselő-testület egyébként csak később hozza meg a döntést az
ügyben.
Közegészségügyi
szempontok
A megbízott városi tiszti főorvos,
dr. Tóth Gábor szerint közegészségügyi és
élelmiszer-biztonsági szempontból nem támogatható az illegális
piacokon az árusítás. Az ilyen helyeken az élelmiszerek
tárolása nem megfelelő módon történik. De az árusítás
feltételei sincsenek meg: földről, ládákból nem lehet
élelmiszert kínálni. Az ilyen helyeken nem lehet
„visszakövetni" az áru útját a termelőig, ha például a tojáson
nincs rajta a bélyegző nyoma.
A
Klauzál utcai kispiacon mindenesetre máris felháborodást váltott ki
az esetleges megszüntetés híre. – Húzzák még le az utolsó bőrt is
rólunk – fakadt ki a virágot és tojást áruló Kovács Ilona .
Elmondása szerint harmincéves munkaviszony után kénytelen az utcán
lenni a portékákkal, hogy legalább kenyeret tudjon venni. Úgy tudja:
300 tyúkot tarthat bárki, s akkor még nem kell bélyegeznie a tojást.
Egyébként pedig nem is csak a sajátját árulja, hanem az idős
emberekét, akik már nem tudják kivinni a felesleget a piacra.
Kovács Ilona egy forintot kap minden eladott tojás után,
ennyiért fagyoskodik a hidegben. Özv. Tofán Antalné 15 éve árul
virágot. A Rákóczi utcai piacon ő váltott asztalt, de az csak
kétszer van nyitva hetente. Emlékezete szerint a Klauzál utcai
elárusítóhelyen is szedtek régebben helypénzt. Úgy véli: nem kellene
a kispiacot megszüntetni, mert a vevők odaszoktak. A
rokkantnyugdíjas Pulya István szintén virágot árul a saját
kertjéből. – Rossz lenne, ha felszámolnák a kispiacokat, mert sok
embernek ez jelenti a megélhetést – mondta.
Bevallása
szerint pár nappal ezelőtt egy fillért sem kapott a krizantémjáért,
kénytelen volt hazavinni. Azt mondta, hogy korszerűsíteni kellene a
helyet, s akkor fennmaradhatna. A nyolcvanadik évében járó
Mitlasovszki Ferenc szerint csúnya dolog lenne, ha megszüntetnék a
kispiacot. Molnár Tiborné őstermelő három éve árul rózsát. Ötvenezer
forint a nyugdíja, ebből tízezer kell a gyógyszerre havonta.
Elárulta: az árusok aláírásgyűjtési akciót is szerveznek, ha onnan
el akarják küldeni őket.