A tiszai strandon ellenzik a díjemelést
Nem
kérdezték meg a szentesi üdülőtulajdonosokat
Ajánlja a cikket?
| 2006-11-21 |
Balázsi Irén
A tiszai
strandon lévő üdülőtelkek bérleti díjának húszszázalékos emelését
tervezi a szentesi önkormányzat. A nyaralók tulajdonosai ezzel nem
értenek egyet, szerintük a város semmit sem költ a terület
komfortosítására. A képviselő-testület pénteki ülésén döntenek az
előterjesztésről.
Csak földút vezet a tiszai strandon az
üdülőházakhoz Fotó: Tésik Attila
A
szentesi önkormányzat utoljára 1997-ben emelte a tiszai strandon az
üdülőtelkek bérleti díját. A nyaralók tulajdonosai azóta évente
ötven forintot fizetnek négyzetméterenként a területért, amelyen a
hétvégi házuk van. A képviselő-testület pénteken tárgyalja azt az
előterjesztést, amely a bérleti díjak húszszázalékos emelésének
szükségességét taglalja. Ha jóváhagyják az ülésen az összeg 50
forintról 60 forintra történő növelését, a bevétel továbbra is csak
a tiszai partfürdő és az üdülőterület üzemeltetésére lesz elegendő,
felújításra és fejlesztésre ellenben nem jut forrás.
A
strandot működtető városellátó intézmény vezetője, Varga Sándor
lapunk kérdésére elmondta: az üdülőtelkek bérlőitől 1,7 millió
forint folyik be évente, és az intézményük az egyéb költségük
terhére – a folyó vízállásának függvényében – hozzátesz még 500 ezer
és egymillió forint közötti összeget. Ezt a pénzt egyebek mellett a
tavaszi takarításra, a terület és az ivóvízhálózat fertőtlenítésére,
a vízi mentés feltételeinek megteremtésére, a hulladék
elszállítására fordítják. Az elmúlt évek jogszabályi változásai
azonban olyan szigorításokat tartalmaznak a folyók menti szabad
strandok működtetésére, hogy ezek betartása pluszköltségeket ró az
üzemeltetőre. Ha a képviselő-testület nem fogadja el az üdülőtelkek
bérleti díjának emelését, akkor a tiszai strand működtetésének
többletterheit az önkormányzati büdzséből kell
állni.
Lapunktól tudta meg Bagi Imre, az üdülőtulajdonosok
érdekeinek képviseletére alakult Tisza-bizottság elnöke, hogy a
város tervezi a díjemelést. Felháborító szerinte, hogy a fejük
fölött akarnak dönteni, az ő megkérdezésük nélkül. Úgy emlékszik az
elnök: az 1960-as években négyzetméterenként három forint volt a
telkek bérleti díja. A nyaralók tulajdonosai önerőből építtették meg
a vízvezetéket, „kalákában". Bagi Imre szerint akár meg is
tagadhatnák a díj kiegyenlítését, ha annak összegét felemelnék a
képviselők. Sérelmesnek tartják továbbá, hogy az üdülőterületre alig
költ valamennyit a város, még szilárd burkolatú út sem vezet a
nyaralókhoz. Van olyan vélemény is: alakítaniuk kellene egy tiszai
önkormányzatot, amely a telkek után fizetett bérleti díjjal
gazdálkodhatna.
Hasonlóan nyilatkozott lapunknak Vajda János
is, aki fontosnak tartaná, hogy az üdülőtulajdonosoknak legyen
beleszólásuk, mire költik a telkek bérleti díját. Szerinte nem lenne
szabad egy „kalapba" tenni az általuk befizetett összeget és a
városellátó intézmény költségét, amelyet a szabad strandra
költ.