Elkerülték a rablók a sírt Hozzáadás a gyűjtőhöz
Körárkos szarmata nyughelyre leltek Szentes határában

Ajánlja a cikket? A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
| 2006-10-03 |

Körárkos szarmata sírt tárnak fel a szakemberek Szentes határában, ahol az számít szokatlannak, hogy nem rabolták ki rég az 1500-1600 éve eltemetett halott nyughelyét. A mellékletekből biztosra vehető, hogy egy nő alussza ott örök álmát.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
Molnárné Balázs Zsuzsanna vásárhelyi restaurátor segít konzerválni a leleteket. Fotó: Vidovics Ferenc
Jómódú családhoz tartozhatott az a szarmata asszony, akinek a nyughelyére most bukkantak a régészek a szentesi határban. A Schweidel utcát nyitják ki az építők a szegvári útra, s a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint ezen a részen szarmata lelőhely is van. Azért végeznek megelőző feltárást, hogy megmentsék a föld rejtett kincseit.

Vermek és edények

Az ásatást vezető szentesi régész, Szabó János elmondta lapunknak: a vasút közelében kezdték a munkát, mert az magasabban fekvő terület, temetkezésre alkalmas. A város felé haladva viszont ott sűrűsödnek a
szarmata kori telepjelenségek: gabonásvermek, darabjaira tört edényekkel, állatcsontokkal, egyéb konyhai hulladékkal. De még a felszíni tűzhelyből kiszedett hamu is fellelhető a gödrökben.

Az iráni nyelvet beszélő nomád nép a Krisztus utáni 1. század közepén jelent meg Magyarországon. A kedvező földrajzi adottságok miatt felhagyott a nomadizáló életmóddal, és a 2-3. században már a szentesi határban is letelepedtek a szarmaták.

Előkelő családból származhatott

Az 1500-1600 évvel ezelőtt eltemetett halottjuk most feltárt nyughelye azért említésre méltó, mert körárkos sírban fekszik az elhunyt. A téglalap alakú sírgödröt a maiakhoz hasonlítja a régész, azzal a különbséggel, hogy a temetés után a sírt körbevevő árokból kerek halmot képeztek ki. Ez a halom utalt arra: a társadalmi ranglétrán előkelő helyet foglalt el az illető.

A halmok viszont nyomra vezették a sírrablókat, a halmos síroknak 95 százalékát kirabolták. A szentesi lelet azért számít ritkaságnak, mert nem háborították a zsákmányszerzők. Azt mondta a szakember: rejtély számára, hogyan maradhatott meg, de bizonyára már nem is találnak magyarázatot rá. Örül ennek a megfejthetetlen rejtélynek, mert ennek révén választ kapnak viselettörténeti és a korabeli hitvilággal kapcsolatos kérdésekre.

Mindenesetre most ott van közel két méter mélységben a szarmata öregasszony földi maradványa és a vele eltemetett „kincsek", amelyeket a Molnárné Balázs Zsuzsanna vásárhelyi restaurátor segít konzerválni.

Koporsómaradványok

Az bizonyosra vehető, hogy a halottat koporsóban temették el, amely elkorhadt ugyan, de a sír aljában a barna foltok erre utalnak. A koporsós temetkezés konkrét bizonyítéka a vasalátét, ennek rozsdái megmaradtak. Megfigyelhető még a ruha lenyomata is, ezen mákszemnyi arany flitterdíszítésre utaló jelekkel. De ott vannak a fibulák is, meg a színes üvegből és mészkőből készült gyöngyök, no meg a fonáshoz használt orsógomb, égetett agyagból. Ezek a mellékletek így együtt arra utalnak, hogy egy asszony alussza ott örök álmát. A szentesi nyughely egyébként még olyan szempontból is párját ritkítja, hogy a halottal egy szokatlanul nagy méretű bronz vagy rossz minőségű ezüstből készült, teljesen ép tükröt is eltemettek. Gyakorta ugyanis csorba tükröt tettek a sírba a szarmaták. A mítosz szerint azzal a szándékkal, hogy ha a földi léte az elhunytnak törött volt, a túlvilágon ép és szép lesz.


Továbbá:
Per várhat a két orvosra
Szirbik ismét győzött
Tömegeket vonzottak Koszta József festményei
Koszta Józsefet ünneplik Szentesen
DNS-minta a kézigránátról