A női
vízilabda OB I második fordulójában a Hungerit-Top Cop
Security-Szentesi VK holnap 17 órakor a Dunaújvárosi Főiskola
otthonában szerepel.
Valószínűleg unhatják már egymást.
Mármint a dunaújvárosi és a szentesi női pólósok. Öt napon belül
ugyanis szerdán már harmadszor csapnak össze. Az elmúlt hét végén
rendezett oda-visszavágós Magyar Kupa-negyeddöntő után a
hungeritesek lehet, hogy a harmadik meccset annyira nem
forszíroznák, ugyanis Mihók Attila hölgykoszorúja előbb nyolc, majd
három góllal felülmúlta Molnár Anettéket. A kétmeccses párharc
legeredményesebb szentesi játékosa az öt találatig jutott Tóth
Andrea volt.
– Kiestünk ugyan a kupából, de ezt azért
kudarcnak nem nevezném – jelentette ki a válogatott pólós. –
Szombaton tényleg gyengélkedtünk, kiütközött rajtunk a játékhiány.
De ezen nem is nagyon lehet csodálkozni, elvégre a nyáron alig
tudtunk felkészülési mérkőzésen edződni. Vasárnap már sokkal
biztatóbban mozogtunk, remélem, holnap onnan folytatjuk, ahol a
ligeti uszodában abbahagytuk. Kezdünk már ráérezni, hogy mit is
akarunk, mit is kell játszanunk. Szoros eredményt várok, amiben a
győzelem is benne van.
Azért is örvendetes Andrea jó
teljesítménye, mert a nyáron Szilágyi Péter szövetségi kapitány tett
róla, hogy gondok adódjanak az önbizalmával. – Elismerem, nem
könnyű túltennem magam az elmúlt hónapok megpróbáltatásain –
jegyezte meg Montreal világbajnoka. – A kínai Világkupán részt vett
gárdából az utolsó pillanatban kipottyantam, majd a belgrádi
Európa-bajnokságon jószerivel csak turistáskodtam. A hollandok és a
spanyolok ellen kaptam néhány percet, aztán teljességgel
megfeledkezett rólam a kapitány. Györe Anett még rosszabbul járt, ő
egyetlen másodpercre sem került a vízbe. Természetesen örültem a
bronzéremnek, de bevallom, nehéz feldolgozni a mellőzöttségemet. A
mutatott formám, a teljesítményem alapján, jóval több
játéklehetőséget érdemeltem volna. Az járt végig a fejemben, ha
ennyire nem bízik bennem, minek vitt ki?
Hungerit: megint a
Dunaújvárossal 
