| ,,Működő képes megyét hagyok az
utódomra" |
| Nem lehet előkészítetlenül
bevezetni az új régiós rendszert - véli Frank József, a megyei
közgyűlés elnöke |
| A
Csongrád Megyei Közgyűlés leköszönő elnöke, Frank József
két cikluson keresztül vezette a Csongrád Megyei
Önkormányzatot, az első ciklusban a Gabonatermesztési
Kutatóintézet vezetése mellett végezte politikai
munkáját. Az előttünk álló választásokon azonban már nem
indul. Úgy érzi, a jövőben nagyobb szerepe lesz ebben a
pozícióban is a párt hovatartozásnak. Visszatér a
tudományhoz, amelyben még sok kihívást lát. A nyolcéves
időszak végén működőképes megyét hagy az utódjára.
|
- Két hónappal ezelőtt
még az is előfordulhatott volna, hogy ön lesz a
megyei közgyűlés utolsó elnöke, hisz a kormány
beterjesztette a megyerendszer átalakítását. Bár a
megyei önkormányzat tovább működik, ön mégis
kiszáll, nem indul az előttünk álló választásokon.
Miért?
- Nyolc évet töltöttem el ezen a
poszton. Elmúltam hatvan éves, úgy gondolom, az
ilyen stresszes munkakör a fiataloknak való.
Kicsit könnyíteni akarok a munkatempómon,
visszatérek a tudományhoz, abban még sok kihívás
vár. A másik ok az, hogy én mindkét ciklusban
független jelöltként lettem elnök. Úgy érzem, a
jövőben nagyobb szerepe lesz ebben a pozícióban is
a párt hovatartozásnak. Jöjjenek a fiatalok.
-
A beszélgetésre készülve, eszembe jutott Sergio
Orsi a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség elnöke,
amikor a 2000-es olimpia után lemondott a
tisztségéről, nyolcvanévesen, a miértre azzal
válaszolt, szeretne végre az egyetemen többet
dolgozni, végre nyugodtan kutatni. Önnek is ez a
célja?
- Is-is. Jelenleg is a regionális
innovációs bizottság elnöke vagyok, s úgy érzem,
sok feladat vár ránk itt a "tudás és az egészség"
régiójában, ahogy a megyét jellemzik. Szentesen
például uniós támogatással és jelentős megyei
hozzájárulással létrehoztuk az ország első
önellenőrző Élelmiszerbiztonsági Központját, amely
ma már akkreditált laboratóriummal rendelkezik.
Nagy igény van a munkájára, a régió
élelmiszertermelő cégei már beléptek a tagok és a
megrendelők közé. Ezen kívül a biomassza,
bioenergia program is elég munkát ad. Nemrég
rendeztünk egy országos konferenciát, ahol
hétszázhatvanan hallgatták a legismertebb
szakemberek előadásait. Ebben is rengeteg feladat
vár rám és a munkatársaimra, hisz az
energianövények termesztése igazán a szakmámba
vág. Talán a legnagyobb kihívás a Biopolis néven
ismert Pólus program, ahol az Európai Uniónak
benyújtható agrár-biotechnológiai projekteket kell
előkészítenünk. Szóval nem lesz túl sok időm
ezután sem a pihenésre. Bár ezeket most is végzem,
a szabadidőm rovására.
- A beszélgetés alatt ön
többször is régiót említett. Van-e hiányérzete a
parlamenti döntés miatt, miszerint nem lesznek
régiók, maradnak a megyék.
- Megint kettős az
érzés, hisz mindkét formának meg van a maga
szerepe. Egyrészt az ezeréves megyerendszer
beívódott az emberek tudatába, persze az is igaz,
hogy a történelmi Magyarországon léteztek
bánságok, vajdaságok, amelyek a megye fölött
álltak, tehát nem új ez a dolog. A megyék igazából
a közigazgatás szempontjából voltak fontosak. A
dekoncentrált szervezetek létrehozásával
legyengült a megye, ha a jelenlegi feladatait is
elveszik, akkor megszűnik. A régiók
létjogosultságát a fejlesztésekben látom, az EU is
ezt preferálja. Ha a közigazgatást a régiókba
helyezik, távol kerül az állampolgároktól. Az is
igaz, ha a kistérségeket közigazgatási egységként
működtetetik, ez a kérdés is megoldódik.
Mindenesetre Spanyolországban nem jött be a régiós
rendszer, hiba volt megszüntetni a megyéket.
Franciaországban húsz évbe telt a régiós rendszer
elfogadása, miközben működtek a megyék.
Ausztriában a kis Burgenland is megmaradhatott
önálló egységnek. Nem kell félni az újtól, csak
nagyon lényeges az előkészítés. Nem lehet egyik
napról a másikra, előkészítetlenül bevezetni egy
új rendszert, fontos a kiszámíthatóság. Lényeges
kérdés az is, hogy mekkora régiókban gondolkodunk.
Az mindenesetre jelzés értékű, hogy az illeték
kezelése január elsejétől a megyei önkormányzattól
átkerül az APEH-hez. Ha a múzeumi, levéltári
hálózatot átveszik a régiók, ha az iskolák és a
kórházak visszakerülnek a helyi önkormányzatokhoz,
ha a szociális intézményeket kistérségi társulások
működtetik, máris kiüresedett a megye.
- Az ön
mögött álló nyolc év nagy idő. Mire büszke az
elnöksége idejéből?
- Hívásra jöttem, nem magam
jelentkeztem. Sikerrel lobbiztunk az M-5 autópálya
alapítványon keresztül, az autópálya
megépítéséért. Most a Csongrádi vízlépcső
szerepére szeretnénk ráirányítani a figyelmet.
Fontos, hogy a Tisza hajózható legyen, hisz a
partján élő közel másfél millió ember boldogulása
múlhat ezen. Az elmúlt harminc év alatt
mindössze1,4 millió tonna árut szállítottak a
Tiszán, a Duna-Rajna-Majna vízi úton évente
hatmilliót. A Tiszán megépítettek három
vízlépcsőt, de középről hiányzik egy. Ezért ezt a
munkát folytatni kell. A megye egyik legnagyobb
"cégeként" az önkormányzat és intézményei 4 315
embernek adnak munkát. Működési hitelt nem vettünk
fel, csupán megtérülő fejlesztési hitelünk van,
250 millió forint. Működtettünk tizenkét
középiskolát, fejlesztéseket hajtottunk végre
mindhárom kórházunkban. Elindítottuk a
kastélyprogramot, amelynek lényege, hogy szociális
otthonok helyett más funkciót kapjanak ezek az
épületek. A nagymágocsi kastély lehet az első
példája ennek, a befektető az ingatlanért cserébe
korszerű idősek otthonát építene, a kastély pedig
egy sokmilliárdos, munkahelyeket teremtő
idegenforgalmi beruházás középpontja lehetne. Az
egész 8 éves időszakban az a legfontosabb, hogy
működő képes megyét hagyok az utódomra. Az
önkormányzat vagyona ez alatt megduplázódott. A
megyék rangsorában, pénzügyi egyensúly
szempontjából az élen járunk. Jó alapokról
startolhat az utódom. |
|
|
|
|
| |
| |
| CopyRight Népszava
| | | | |