Makki Marie-Rose

Gazdasági bűncselekmény miatt letöltendő börtönbüntetésre ítéltek két szentesi orvost, mert csaltak az adminisztrációval, és ezáltal megrövidítették az egészségbiztosítót. Az ítélet ellen több ezren tiltakoznak.

Három év letöltendő börtönbüntetésre és 6 milliós pénzbüntetésre ítélték csalásért és okirat-hamisításért júliusban a szentesi kórház volt traumatológus főorvosát, Geönczeöl Tibort. Az OEP-vizsgálatok során kiderült ugyanis, hogy a sebészeti osztály vezetőjeként 1997 és 2001 között 173 jugoszláviai állampolgárt, főként vajdasági magyar beteget műtött meg, összesen 213 alkalommal. A főorvos ezért fizetséget, alkalmanként 500-600 német márkát fogadott el, de a kezelések költségeit sürgősségi ellátás címen számolta el az OEP-nek, amelynek ezáltal 65 millió forintos kárt okozott. A kórház volt igazgatónőjét, Kovács Ágnest másodrendű vádlottként, társtettesként ítélte el a Csongrád Megyei Bíróság. Az indoklás szerint azért, mert vezetőként tudott arról, hogy a külföldiek kórházi dokumentációi valótlan adatokat tartalmaznak, mégis továbbította azokat az OEP-nek. A volt kórházigazgatót másfél év letöltendő börtönbüntetésre, kétmillió forintos pénzbüntetésre ítélték, továbbá két évre őt is eltiltották a közügyek gyakorlásától. Ezzel jogerős, a tavalyi első fokú ítéletnél szigorúbb, sokak szerint példátlan határozat született – intézményvezetőt ilyen szinten elmarasztaló büntetésre a szakmabeliek nemigen emlékeznek. Ugyanakkor, figyelembe véve a törvény szerint kiszabható büntetést, ami ilyen esetekben öttől tíz évig, illetve kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, az ítéletek önmagukban nézve akár méltányosnak nevezhetők.
Lapunk által megkérdezett ügyvédek megerősítették: államközi egyezmény alapján a külföldi állampolgárok sürgősségi kezelését a két állam egymás között rendezi, így azok a páciensek számára térítésmentesek. Az ettől eltérő ellátások viszont térítéskötelesek. A szentesi kórházban, ahol egyébként évi 418 ezer beteget látnak el, öt év alatt 173, főként a háború sújtotta Délvidékről jövő idős embert műtöttek meg csípő- vagy térdprotézissel. Kórlapjaikra azt írták: elesett Szentesen, s a beavatkozásokat sürgősségi kezelésként számolták el az OEP-nek. A paraszolvencia tényét közvetett tanúk vallomása, illetve a főorvos bankszámláján történt változások alapján látta bizonyítottnak – igaz, csak másodfokon – a bíróság. Az igazgató, ha tudott is az ügyletekről, pénzügyileg bizonyítottan nem volt bennük érdekelt.
A két orvos szeptember végéig kapott halasztást a börtönbe vonulásra, s jogerős ítélet lévén csak a köztársasági elnök felé megindított kegyelmi kérvényükben bízhatnak. Perújrafelvétel csak meghatározott, új elem felmerülése vagy a teljes okozott kár megtérítése esetén merülhetne fel.
Az ítélet olyan felháborodást váltott ki Szentesen, hogy a polgárok nemrég aláírásgyűjtési akcióba kezdtek, amelyhez rövid idő alatt – mint azt az egyik kezdeményező, Garai Katalin óvodavezető kérdésünkre elmondta – országosan több mint ötezren csatlakoztak mind a civilek, mind az egészségügyiek részéről. A kegyelmi kérelmet tartalmazó íveket a napokban küldték el Sólyom Lászlónak. Ebben a szentesi kórház volt betegeiként, kollégáiként is kiállnak az idősödő orvosok példaértékű szakmai tevékenysége, embersége mellett. Mint leírták, igazságérzetükkel ellentétesnek, túlságosan súlyosnak tartják, hogy a doktorokat köztörvényes bűnözők közé zárják, és emberiességi alapon kérik a büntetések felfüggesztését. A szentesiek szerint egyébként nem tudni, mi lett volna az érintett vajdasági betegek sorsa, mert a Délvidéken a háború következtében akkoriban teljesen összeomlott az egészségügyi ellátás.
Információink szerint magánemberként a Kórházszövetség (KSZ), sőt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) oldaláról is sokan aláírták a kegyelmi kérelmet. A KSZ hivatalosan is kiállt egykori elnöke, az elítélt kórházigazgató Kovács Ágnes mellett. A szövetség helyettes vezetője, Varga Ferenc kérdésünkre megerősítette: tudomása szerint még nem fordult elő a magyar egészségügyben, hogy egy kórházi vezető személyi felelősségre vonása ilyen súlyos büntetéssel végződjön. A szentesi kórházban humánus ellátás zajlott – igaz, az OEP kárára, de a kórház időközben megtérítette a hiányt az egészségbiztosítónak. A másodfokú ítélettől enyhítést várt volna mindenki, mert véleményük szerint a büntetés nagysága nincs arányban az elkövetési összeggel.
Golub Iván, a KSZ elnöke politikai okokat sejtett az ügy mögött. Tudomásunk szerint feltárt hiány esetén az volt az eddigi gyakorlat, hogy az OEP utólag kifizettette a kárt az adott kórházakkal, nem pedig büntetőeljárást kezdeményezett. A szentesi kórház ellen 2001-ben, egy névtelen feljelentés, valamint az akkori egészségügyi miniszter, Mikola István jelzése nyomán indult meg az OEP-vizsgálat – nem sokkal azután, hogy az akkori igazgatót, Kovács Ágnest jelölték – majd egy évvel később meg is választották – a Kórházszövetség elnökének.