Tóth Andrea marad a Szentesi VK-ban
Csalódott, hogy nem utazik a kínai Világkupára
Ajánlja a cikket?
| 2006-07-25 |
Szélpál László
A női
vízilabda-válogatott tagjaként a Hungerit-Top Cop Security-Szentesi
VK világbajnoka, Tóth Andrea is ott volt az Egyesült Államokat három
napon belül kétszer is legyőző gárdában. Hiába játszott jól,
szerzett gólt, mégsem utazik az augusztusi kínai Világkupára.
Tóth Andrea (fehér sapkában) a Világkupa
helyett az Európa-bajnokságon bizonyíthat. Fotó: Vidovics
Ferenc
Egy évvel ezelőtt,
Montrealban a magyar női vízilabda-válogatott sokáig emlékezetes
nagy csatában az Egyesült Államok elleni fináléban szerezte meg a
világbajnoki címet. A döntő „visszavágóját" a napokban tartották
Balatonfűzfőn. Az első összecsapást 12–9-re, a másodikat 15–14-re
nyerte meg a Szilágyi Péter szövetségi kapitány vezette magyar
hölgykoszorú. Mindkét meccsen játszott, méghozzá jól, Tóth Andrea
is, a szentesiek kiválósága. A második meccsen gólt is
szerzett.
– A vb-finálé azért más volt... – mesélte Andi. –
Az amerikaiak is próbálgattak új dolgokat, mi is. A második meccs
után többen gratuláltak a teljesítményemhez; én is úgy éreztem, hogy
hasznos tagja voltam az együttesnek. Éppen ezért ért váratlanul a
kapitány bejelentése, mely szerint nem utazom az augusztus második
hetében kezdődő Világkupára. Helyettem inkább egy centernek, Bujka
Barbarának szavazott bizalmat.
Maradtam első számú
tartalék... Kicsit csalódott vagyok, nem számítottam erre, a
formámra sem lehetett különösebb panasz. Szilágyi Péter azzal
próbált vigasztalni, hogy a szeptemberi, Belgrádban rendezendő
Európa-bajnokságon ott leszek. Azzal igyekszem magamba lelket
önteni, most ugyan lemaradtam a pekingi járatról, de két év múlva
már rajta leszek.
Korábban a „zuhanyhíradóban" azt lehetett
hallani, hogy Tóth Andrea eligazol a Szentesből. A Kurca-parti
sportbarátok legnagyobb örömére az érdekelt kategorikusan cáfolta a
pletykát.
– Annyi igaz az egészből, hogy a Dunaújvárosi
Főiskola és az OSC tényleg megkeresett, de ennyi, és nem több
történt. Remekül érzem magam Szentesen, a csapatban, úgy, hogy eszem
ágában sincs klubot váltani.