A betegnek joga van a
pihent orvoshoz
Új fényben egy két évvel ezelőtti szentesi eset
Ajánlja a cikket?
| 2006-06-20 |
Bakos András
Megrovást kapott két évvel ezelőtt az a fiatal szentesi
orvos, aki összecserélte két beteg kórlapját – harminc órai munka
után. Ha törvény születne a Legfelsőbb Bíróság múlt heti, ügyelettel
kapcsolatos állásfoglalásából, nem fordulhatna elő többé, hogy
fáradt, kialvatlan gyógyítók lássanak el betegeket.
Egy két évvel ezelőtti Csongrád
megyei esetre is újból ráirányítja a figyelmet a Legfelsőbb Bíróság
múlt heti ítélete. 2004 augusztusában a szentesi kórház egyik
orvosát megrótták, mert egy betegét egy másik páciens kórlapjának
másolatával bocsátotta haza. Az orvos még aznap este elautózott a
beteghez a megfelelő zárójelentéssel, és bocsánatot kért. Később
kiderült, hogy a fiatal doktor – amikor tévedett – már harmincadik
órája dolgozott, az esetet megelőző héten pedig kilencvenhat órát
töltött munkában.
A kórházat működtető megyei közgyűlés
ellenzéki frakcióvezetője, Baláspiri Csaba – maga is orvos – azt
nyilatkozta, följelenti a kórház akkori igazgatóját, Borzi Mártát,
mivel az intézményben nem az uniós normáknak megfelelően szervezik
az ügyeletet. Baláspiri megjegyezte: nyilvánvaló, az ország összes
kórházában így járnak el, és a szabályok betartása más országokban
is gondot okoz, de épp azért kellene, hogy bíróság mondja ki: az
ügyeletben töltött idő is teljes értékű munkaidőnek számít, az után
teljes fizetés jár.
Ezt most kimondta a Legfelsőbb Bíróság. A
döntés után lapunkban megszólaltatott szakmabeliek azonban úgy
látják, minden érintettnek pert kell indítania ahhoz, hogy megkapja
az elmaradt pénzt. Többen is úgy látják, hogy ha az LB döntéséből
törvény lesz, betartatásához országosan több ezer orvosra lesz még
szükség.
Nem a pénz miatt
aggódnak
A szentesi kórház mostani igazgatója,
Fenyves Ernő azt mondja, intézményét – s a többi kórházat is –
nagyon érzékenyen érinti ez az ítélet, és elsősorban nem a
pénz miatt. Ha ugyanis törvény mondja majd ki, hogy tizenkét
óra után mindenkinek pihenőidő jár, és teljes munkaidő az
ügyelet is, jóval több emberre lesz szükség az ellátásához.
Ugyanis azt már most törvény mondja ki, hogy hatvan óránál
többet egy héten nem dolgozhat senki a magyar
egészségügyben. Eddig országszerte úgy feleltek meg ennek a
jogszabálynak, hogy az ügyeletben eltöltött órákat nem
számolták egésznek.
– Az lehet,
hogy valamivel több orvosra lenne szükség, de nem annyival, mint
amennyivel például Molnár Lajos, az új miniszter állítja – felelte
kérdésünkre Baláspiri Csaba. – Szerintem inkább el kellene azon
gondolkodni komolyan, tényleg szükséges-e a szentesi, a makói, a
vásárhelyi és a szegedi kórházakban is, hogy majdnem minden
szakmában mindenütt legyen ügyelet! Szerintem el lehetne osztani ezt
a munkát ésszerűen.
Baláspiri ugyanakkor hozzátette: ez nem
megy olyan egyszerűen. Maguk az orvosok ugyanis lehet, hogy pert
indítanak azért, hogy az elmaradt ügyeleti díjat 2004. május
elsejéig visszamenőleg kifizessék nekik. Ugyanakkor inkább
belemennek abba, hogy többet dolgozzanak 60 óránál, minthogy
megszűnjön a – sokszor – fizetésük felét biztosító ügyeleti
szolgálat a kórházban. Tehát az orvosi fizetések rendezése nélkül
ezt a problémát nehéz megoldani. Emellett a polgármesterek is
tiltakozhatnak, ha kiderül, hogy a település „komfortfokozata"
esetleg csökken, mert kevesebbféle ügyelet érhető el a városban.
Baláspiri szerint mégis törvény kell, mert a beteg érdeke az, hogy
pihent orvos lássa el.