Hitelből kátyúznának Hozzáadás a gyűjtőhöz

Ajánlja a cikket? A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
| 2005-10-21 | Molnár B. Imre

Nincs elég pénz az utakra. 1000 milliárd forintot spóroltak ki a magyar közúthálózatból, de évente csak 60-80 milliárdot költenek rá. A közútkezelőket központosította a kormány, ettől a hatékonyság javulását várják, közben a magántőke bevonásával, hitelfölvétellel próbálják lassítani a hálózat romlását.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
A nehéz teherautók rongálják leginkább az utakat Fotó: Schmidt Andrea
Fél órát késett a magyar útügyi vezérkar Szegedről, mert – mint később a rendezvényen elhangzott – sok mezőgazdasági jármű lassította a forgalmat a 47-es úton. Debrecenből jövet, Pécsre menet tartottak Közút-körút címmel fórumot Szegeden a közlekedési cégek vezetői. A meghívott polgármesterek a rossz utakra panaszkodtak, a hivatalos válasz erre mindig az volt: nincs több pénz.

Az előadásokból kiderült: Magyarország az állami költségvetés erején felül költ gyorsforgalmi útépítésre, miközben a már megépült közúthálózat karbantartására egyre kevesebb jut. A kettősség szembeötlő: az autópálya-építések közepette a közutak állapota egyre rosszabb, a romlás üteme pedig nő. A magyar közutak negyed része túl egyenetlen, harmadát a felületi hibák miatt minősítették nem megfelelőnek, a burkolatok az úthálózat 27 százalékán túl keskenyek. Közben 1985 óta 44 százalékkal nőtt a közutak forgalma. Rohamosan nő a nehézgépjárművek aránya, miközben az utak teherbírása nem felel meg az unióban alkalmazott értéknek.

Kerékgyártó Attila, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság műszaki igazgatója szerint úgy 1000 milliárd forintot kellene a burkolatra költeni. Idén azonban 80, a tartalékképzés miatt gyakorlatilag 70 milliárd forintból gazdálkodnak a közutasok. Egy aszfaltburkolat tíz évig bírja, de a jelenlegi ciklusidők szerint 35-45 évente tudják cserélni. Fordulatot nem hozna, csak lassú javulást a költségvetéstől független útpénztár létrehozása.

Vitatott átszervezéssel októbertől megszűnt a megyei közútkezelő közhasznú társaságok önállósága, és beolvadtak a Magyar Közút Kht.-ba. Kenderesy János vezérigazgató szerint 100 százalékos fordulat útügyben nem várható jövőre. Az összevonástól gazdaságosabb üzemeltetést remélnek. A vezérigazgató elmondta: nemrégiben 15 százalékkal csökkentették a létszámot, az egységes informatikai rendszer kiépítése nyomán elsősorban az adminisztrációban dolgozókat küldik el. Kérdésünkre válaszolva cáfolta, hogy privatizálnának egyes részlegeket.

Bevonnák viszont a magántőkét, hitelfölvételt terveznek, egyes útfenntartási feladatokat versenyeztetnek. Kenderesy szerint előfordulhat, hogy olyan tevékenységeket, amelyeket Magyar Közút Kht. lát el most, ki lehet vinni a piacra, ahol a legjobb ajánlatot tevő kapná a megbízást. A Magyar Közút Kht. vezérigazgatója szerint első lépésben már 5-6 milliárd forintból látványosan lehetne csökkenteni a kátyúk számát, föl lehet újítani a festéseket.