Nincs
elég pénz az utakra. 1000 milliárd forintot spóroltak ki a magyar
közúthálózatból, de évente csak 60-80 milliárdot költenek rá. A
közútkezelőket központosította a kormány, ettől a hatékonyság
javulását várják, közben a magántőke bevonásával, hitelfölvétellel
próbálják lassítani a hálózat romlását.
A nehéz teherautók rongálják leginkább az
utakat Fotó: Schmidt Andrea
Fél órát
késett a magyar útügyi vezérkar Szegedről, mert – mint később a
rendezvényen elhangzott – sok mezőgazdasági jármű lassította a
forgalmat a 47-es úton. Debrecenből jövet, Pécsre menet tartottak
Közút-körút címmel fórumot Szegeden a közlekedési cégek vezetői. A
meghívott polgármesterek a rossz utakra panaszkodtak, a hivatalos
válasz erre mindig az volt: nincs több pénz.
Az előadásokból
kiderült: Magyarország az állami költségvetés erején felül költ
gyorsforgalmi útépítésre, miközben a már megépült közúthálózat
karbantartására egyre kevesebb jut. A kettősség szembeötlő: az
autópálya-építések közepette a közutak állapota egyre rosszabb, a
romlás üteme pedig nő. A magyar közutak negyed része túl egyenetlen,
harmadát a felületi hibák miatt minősítették nem megfelelőnek, a
burkolatok az úthálózat 27 százalékán túl keskenyek. Közben 1985 óta
44 százalékkal nőtt a közutak forgalma. Rohamosan nő a
nehézgépjárművek aránya, miközben az utak teherbírása nem felel meg
az unióban alkalmazott értéknek.
Kerékgyártó Attila, az
Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság műszaki igazgatója
szerint úgy 1000 milliárd forintot kellene a burkolatra költeni.
Idén azonban 80, a tartalékképzés miatt gyakorlatilag 70 milliárd
forintból gazdálkodnak a közutasok. Egy aszfaltburkolat tíz évig
bírja, de a jelenlegi ciklusidők szerint 35-45 évente tudják
cserélni. Fordulatot nem hozna, csak lassú javulást a
költségvetéstől független útpénztár létrehozása.
Vitatott
átszervezéssel októbertől megszűnt a megyei közútkezelő közhasznú
társaságok önállósága, és beolvadtak a Magyar Közút Kht.-ba.
Kenderesy János vezérigazgató szerint 100 százalékos fordulat
útügyben nem várható jövőre. Az összevonástól gazdaságosabb
üzemeltetést remélnek. A vezérigazgató elmondta: nemrégiben 15
százalékkal csökkentették a létszámot, az egységes informatikai
rendszer kiépítése nyomán elsősorban az adminisztrációban dolgozókat
küldik el. Kérdésünkre válaszolva cáfolta, hogy privatizálnának
egyes részlegeket.
Bevonnák viszont a magántőkét,
hitelfölvételt terveznek, egyes útfenntartási feladatokat
versenyeztetnek. Kenderesy szerint előfordulhat, hogy olyan
tevékenységeket, amelyeket Magyar Közút Kht. lát el most, ki lehet
vinni a piacra, ahol a legjobb ajánlatot tevő kapná a megbízást. A
Magyar Közút Kht. vezérigazgatója szerint első lépésben már 5-6
milliárd forintból látványosan lehetne csökkenteni a kátyúk számát,
föl lehet újítani a festéseket.