A szülő nő szabadon választhat helyzetet is
A
terhestorna az okos levegővételre épülő gyakorlatsor
Ajánlja a cikket?
| 2006-06-06 |
Blahó Gabriella
Huszonöt éve
létező gyakorlat a szentesi kórházban az ülve szülés. Az országban
az elsők között bevezetett módszer meghozta gyümölcsét, az édesanyák
könnyebben hozzák világra magzatukat. A megyeházán megrendezett
értekezleten az orvosok megegyeztek abban, hogy az egyre
elterjedtebbé váló császármetszés csak akkor indokolt, ha arra
valóban szükség van.
Szülőszék a szentesi kórházban. Ülve
könnyebb. Fotó: Vidovics
Ferenc
Magukra nézve kötelezőnek
tekintik a szülészek, hogy a vajúdás fájdalmát csökkentsék az
édesanya érdekében. A hosszú évszázadokra visszanyúló tapasztalatok
szerint a fájdalom és a szülési inger nem egyenesen arányos, az
élettani folyamatokkal harmóniában igenis megkönnyíthető az a néhány
óra.
Szentesen a szülőszékkel egy időben indult el a
terhestorna Füredi Zsuzsanna gyógytornász, pszichológus vezetésével.
A gyermekotthonban dolgozó drámapedagógus azt mondja, a terhestorna
alapvetően az okos levegővételre épülő gyakorlatsor. A tágulás
idején a pihegő légzés némiképpen eltereli a figyelmet a fájásról,
míg a kitolás időszakában a mély légzések segítenek a tényleges
szülésben. A kismamák ezenfelül kifejezetten a várandós anyukáknak
szóló intimtornát is gyakorolják, minek segítségével szülés után is
gondozhatják magukat, elkerülve például az akaratlan
vizeletcsorgást.
Az őssejtek
A
köldökzsinórból vett őssejtek segítségével közel ötvenféle
súlyos betegséget lehet gyógyítani, köztük az infraktus okozta
szívizomkárosodást. Az őssejtbank húsz évre vállalja mintegy
320 ezer forintért az újszülött őssejtjeinek őrzését és
tárolását - megegyezés szerint hosszabb ideig is -, melyhez
tulajdonosuk probléma esetén bármikor
hozzájuthat.
A terhestornának nincs
mellékhatása, a várandós korszak végállomása pedig ebben az
összefüggésben a szülőszék. Őseink sem fekve szültek – mondja Füredi
Zsuzsanna, aki szerint a természetes gravitáció segít, fiziológiás
szempontból kedvező az édesanyának ez a pozíció. A lábával meg tudja
magát támasztani, a kezével kapaszkodik, a gerince biztonságban van.
Az ülés folyamán az anyuka minden izmának erejét a baba világra
jöttére tudja irányítani. A terhestorna célja, hogy „ép lelkű ép
testben ép kis test és lélek fejlődjön".
Dr. Vásárhelyi Béla
főorvos a konferencián megtartott előadásában utalva az úgynevezett
kőmetsző, azaz fekvő pozícióra idézte Murphyt: „aki ezt kitalálta,
az látott teknősbékát szenvedni a tengerparton hanyatt fekve". „A
szülész-nőgyógyász hangsúlyozta, hogy az új eljárások egyik célja
mindig a szülés megkönnyítése az édesanya érdekében, melyet egy
WHO-állásfoglalás is rögzít. Vásárhelyi főorvos az elmúlt huszonöt
év gyakorlata alapján azt mondja, ma már egyértelmű, hogy a tágulási
szakaszban sétálni érdemes, ehhez képest pedig majdnem mellékes,
hogy székben vagy ágyban szül az édesanya.
A császár...
Az
országos szülészeti konferencián elhangzott, hogy az
orvosperek hatással vannak a szülészeti gyakorlatra: az
élettani folyamatok kockázati tényezőinek kivédésére egyre
többször alkalmazzák a császármetszést. Növeli a
császármetszések számát a késői anyaság és a kényelem. Az
elnevezés Caesar születésének módjára utal, aki így jött a
világra.
Kétségkívül könnyebb ülő
helyzetben kitolni, ám adódhat olyan helyzet, amikor az orvosnak
mindent tökéletesen látnia kell, ami az anya ölénél történik. Lucza
Jánosné szülésznő azt mondja, a szék kevésbé kedvező, hiszen
korlátozott a mozgástér a szülésben segédkezők számára – az orvosok
az anya és a gyermek egészségének érdekében a legjobb megoldást
tartva szem előtt vannak jelen a nagy eseménynél.
A
kunszentmártoni Szántóné Kiss Erzsébet második fiát várta a szentesi
kórházban. A várandós kismama azt mondta, első gyermekét ágyban
fekve hozta a világra, de nagyon tetszik neki a szék: még nem
döntött.