Növelni kell a töltések keresztmetszetét Árvízvédelmi szakemberhiány lehet Ajánlja a cikket? | 2006-05-12 | Farkas Csaba Töltéserősítéssel – elsősorban a töltések keresztmetszetének növelésével – lehet fölvenni a harcot a tartós árvizek ellen. A vízügyi szervezetnek vissza kellene kapnia egységességét és önállóságát, különben nemsokára óriási szakemberhiány várható. Egyebek mellett ez a nagy tapasztalatú szegedi vízépítő szakmérnök, Vágás István véleménye. Az idei rekordárvíz tapasztalatait figyelembe veszik a jövőbeni védelmi munkákban. Fotó: Karnok Csaba A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során különös figyelmet kellene szentelni a töltések szélesítésének – hívja föl a figyelmet Vágás István vízépítő szakmérnök, az akadémia doktora, címzetes egyetemi tanár. Ezt a napokban az árvízvédelmi tudományos tanács Budapesten tartott rendezvényén is elmondta. A mostani árvízkor a töltések magasságával a legtöbb helyen nem volt gond, az viszont, hogy mennyire tudja elviselni a hosszan tartó árvizet a gát – sok helyen okozott problémát. A töltések tartósságát úgy lehet növelni, ha keresztmetszetüket növeljük. Hogy ez a jó megoldás, szemlélteti az is, hogy a Szeged–Tápé–Algyő szakasz, aminek az 1970-es árvíz után a keresztmetszetét is megnövelték, nagyon jól vizsgázott. Szintén jól vizsgázott a szegedi partfal, eltekintve attól, hogy a betonlapok közötti rések – melyeket azért hagytak meg, hogy hő hatására a betonelemeknek legyen hová tágulniuk – tömítései kifagytak vagy kikoptak az elmúlt évtizedekben, és ez szivárgásokat okozott. Vágás István A vízépítő mérnök arra is fölhívja a figyelmet: a tervezett vésztározók ilyen rendhagyó típusú árvíz esetén – amikor a fő veszélyt a Duna visszaduzzasztása okozza – nem hatásosak. Hiszen akármennyi vizet is tározunk be, a Duna rögtön pótolja elfogyhatatlan vízmennyiségével. Más jellegű gond, hogy a vízügy ugyan helyt tudott állni a mostani árvíznél, ehhez azonban szinte „utolsó utáni" erejét is latba kellett vetni. Még a nyugdíjas vízügyi dolgozókat is behívták – Vágás Istvánt is; ő a helyzetmegítélések, előrejelzések területén, és általában az árvíztörténeti események ismeretében tudott segíteni, nemcsak az Atikövizignek, hanem az országos vízügyi központnak is. Fordított árvízi hurokgörbe A mostani, rendhagyó árvíznél sikerült kimérni a szakembereknek egy különleges jelenséget, az úgynevezett fordított árvízi hurokgörbét. Ennek létezésére Vágás István hívta föl a figyelmet a szakirodalomban először, több mint húsz évvel ezelőtt. Ha a főfolyó visszaduzzasztja a mellékfolyót – ez esetben a Duna a Tiszát – ugyanannál a vízállásnál nem áradáskor, hanem apadáskor több a vízhozam. – A nyolcvanas évek vége óta a vízügy ellen folyamatosan érkeztek a támadások, a terület megítélése olyannyira leromlott, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen alig-alig akadnak hallgatók, akik vízépítési szakirányból szeretnének diplomát szerezni. Nemsokára tehát óriási szakemberhiány várható – hívja föl a figyelmet a címzetes egyetemi tanár. Ezt a vízügy egységességének, önállóságának és állandóságának biztosításával lehetne orvosolni. Ha a vízügyi területen dolgozók megkapnák a kellő megbecsülést, biztos lenne az utánpótlás. Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke – aki a kormány stratégiai bizottságát képviselte a tudományos tanács budapesti ülésén – el is juttatja a grémium által fölvetett javaslatokat Gyurcsány Ferencnek. A memorandum tartalmazza Vágás Istvánnak a vízügy önállóságára vonatkozó javaslatát is. Továbbá: Májusra még van szabad hely Fidesz: Növekvő önkormányzati hiány Rettegnek a Vadkerti téren és környékén Kiderül, ki buszoztat Szegeden Az irodalom kultikus tárgyaiból nincs sok Szegeden