Botrány nélkül kezdődött az érettségi
Reggel
7 óra előtt vették át az igazgatók a tételeket
Ajánlja a cikket?
| 2006-05-09 |
Cs. Gát László
Már 7 óra
előtt mindegyik intézmény képviselője átvette Szegeden a magyar
nyelv és irodalom közép- és emelt szintű tételeket tartalmazó
dobozokat. Fél 8-ig nem lehetett a feladatlapokat tartalmazó
tasakokat felnyitni. A Gábor Dénes Gimnázium, Műszaki
Szakközépiskolában 205-en közép- és 58-an emelt szinten vizsgáztak.
Az intézményből a Csillag börtönbe is vittek tizenhat tételsort.
A Gábor Dénes középiskolában Mustos Tamás
János igazgató bontotta fel és osztotta szét a feladatlapokat.
Fotó: Karnok Csaba
Szervezetten és
gyorsan haladt tegnap reggel Szegeden a polgármesteri hivatalban a
magyar nyelv és irodalom írásbeli tételek átvétele. A körzetjegyzői
központhoz tartozó huszonnyolc intézmény képviselői reggel
háromnegyed 6-tól előre meghatározott időrendben léphettek be a
szigorúan őrzött szobába. – Hét óra előtt minden magyartételt
elvisznek – mondta Kardos János, az oktatási iroda vezetője, aki a
tételek osztását felügyelte.
A Gábor Dénes Gimnázium, Műszaki
Szakközépiskolából negyed 7-kor ketten is érkeztek: Mustos Tamás
János igazgató a középszintű érettségi feladatsort, míg Lengyel
Zoltán igazgatóhelyettes mint OKÉV megbízott az emelt szintűeket
vette át. A hivatali dolgozóktól hatalmas papírdobozokat kaptak,
nyugtázták, hogy minden hiánytalanul megvan és autóval
elszállították az iskolába. Az érettségiző diákok már 7 órakor
gyülekeztek a zsibongóban. Tovább nem mehettek, hiszen a tantermi
beosztást csak fél 8-kor függesztették ki. Akkor az idegesebbek
megrohamozták a hirdetőtáblát. Az iskola minden termét elfoglalta a
205 közép szinten és az 58 emelt szinten vizsgázó. Természetesen a
legtöbben azt találgatták, milyen tételeket kaphatnak. A tavalyi
botrányra – amikor idő előtt közkézen forogtak a feladatok –
mindenki emlékezett.
Izgalom a tetőfokon, hamarosan minden
kiderül. Tételosztás a szegedi Gábor Dénes középiskolában.
Fotó: Karnok Csaba
– Voltak
internetes oldalak, ahol beharangozták, hogy előre felteszik a
tételeket, de hiába vártuk, semmi nyomára nem akadtunk – mesélte
Kamasz László, aki többek között a Himnusz–Szózat összehasonlítását
várta.
Fél 8 után néhány perccel az igazgatói irodában
megjelentek az iskola tanári karából kijelölt bizottsági tagok, akik
ellenőrizték a tételeket tartalmazó zacskók kinyitását, majd a
tapasztaltakat jegyzőkönyvbe foglalták. Az igazgató közölte: az
egyik érettségiző pénteken eltörte az ujját, amit leletekkel és
orvosi igazolással bizonyított.
– Az oktatási törvénnyel
összhangban engedélyezzük, hogy harminc perccel tovább, négy és fél
óráig írhatja a dolgozatát – jelentette be Mustos Tamás János, aki 8
órakor elindult és a termekben átadta a felügyelő tanároknak a
középszintű feladatlapokat. Az emelt szintű tasakokat Lengyel
Zoltán, OKÉV-felelős vitte az osztályokba, aki nyomatékosította:
csak az azonosítót szabad ráírni a dolgozatra. A néhány perces
eligazítás után mind a 27 teremben megkezdődhetett a magyar
írásbeli.
Ma a matematika írásbelivel folytatódik az
érettségi: a tételeket tegnap délután hozták Szegedre.
A Csillagban egy
osztály
A Szegedi Fegyház és Börtönben is
érettségizett egy osztály, a Gábor Dénes gimnázium levelező
tagozatosai. Az elítéltek osztályfőnöke, Ábrahám Ferenc
elmondta: huszonnégyen kezdtek és tizenhatan érettségiznek. –
Az első órán mindjárt az volt a kérdés: tanár úr, mikor
megyünk osztálykirándulásra? – mesélte az osztályfőnök, aki
szerint jól felkészültek tanítványai. A tételeket a Csillagba
két férfi tanár kíséretében Szántó Zsuzsanna vitte, aki az
első órában felügyelte a fegyházban a középszintű érettségi
tisztaságát.
A magyar
tételek
Középszinten egy ismeretterjesztő
témához – a turizmus hatása az ökológiai és társadalmi
sokféleségre – kapcsolódva nyolc rövid feladatot kellett
megoldani egy óra alatt. A 180 perces szövegalkotásban három
különböző feladatból választhattak: Umberto Eco idézet nyomán
az irodalmi mű, elsősorban a regény címadásának
sajátosságairól kellett gondolataikat kifejteniük a
vizsgázóknak. A másik lehetőség Márai Sándor Halotti beszéd
című alkotásának értelmezése elsősorban a magyar nyelvre és
kultúrára utaló sajátosságok szempontjából. Harmadikként az
összehasonlító elemzést választhatták: Vajda János Húsz év
múlva és Juhász Gyula Anna örök című versének összevetését a
felejtés és az emlékezés kettősségének oldaláról. Emelt
szinten a vizsgázóknak négy különböző feladatot kellett
megoldani. Egyik feladat Petőfi Az apostol és Ady Krónikás
ének 1918-ból című művéhez kapcsolódott, illetve egy
diákkonferencián elhangzó, a fiatalkori egészségmegóvás
problémáival foglalkozó hozzászólást kellett
írni.