Állják a sarat, a vizet
a gátak
Szegeden már kezdik üríteni a homokzsákokat
Ajánlja a cikket?
| 2006-05-03 |
Farkas Csaba
Meddig
bírják még a gátak? Minden bizonnyal sokáig. Bár a töltéslábak
átázása, amíg vissza nem tér medrébe a folyó, növeli a kockázatot,
ám a töltésekre ható nyomás az apadás révén napról napra csökken.
Lassú az apadás, a töltéslábak
napról napra átázottabbak; meddig bírja még a gát? Ha nem apadna a
folyó, valóban rendkívül komolyan fölvetődne a kérdés: hol van az
átázott töltések állékonyságának végső határa. De már napról napra
apad, így ugyancsak napról napra csökken a gátakra ható, óriási
feszítő erejű nyomás is. A két hatás kiegyenlíti egymást: amennyivel
az egyik ok miatt növekszik a veszély, annyival csökken a másik ok
miatt – mondja Dobi László központi védelemvezető, az Atikövizig
igazgatója.
A Csongrád melletti
Nagyrétnél alaposan meg kellett erősíteni a gátat. A munka
sikeres volt. Fotó: Schmidt
Andrea
Egyes pontokon azonban
már „jeleznek" a töltések. Mindszent és Szegvár térségében
töltésrepedést lehetett tapasztalni a Tisza mentén, a töltéskorona
tengelyével párhuzamosan – ezek azonban nem voltak mélyebbek
ötven-hatvan centinél. A jelenség akkor jön létre, ha a töltés
agyagmagja – mely össze van építve a talaj vízzáró agyagrétegével –
feltöltődik vízzel, s megduzzad. E duzzadással együtt járó mozgás
hatására reped meg az agyagmag fölötti rész. Sokkal veszélyesebb a
töltésmegcsúszás, azaz suvadás. Ilyenkor a gátnak akár egyharmada
képes a mentett oldalon lefelé megindulni. Szelevénynél is ez
történt a Körösön.
Bontják az ellennyomó
medencéket
Megkezdték az ellennyomó medencék
eltávolítását Szegeden. A munkák ott indulhattak meg, ahol a
víz annyira visszahúzódott, hogy a homokzsákokból kialakított
medencék már szárazra kerültek, így például a Felső
Tisza-parton – tudtuk meg Kozák Péter védelemvezetőtől. Az
összes ellennyomó medence elbontása egy hetet vesz igénybe. A
jövő héten várhatóan a partfal kulisszanyílásait is
megnyitják.
Dócnál nem a
töltéskoronában, hanem a rézsű felső harmadában jelentkezett a
csúszás, és csak viszonylag vékonyabb földréteg indult meg.
Felgyőnél a gát úgynevezett padkás megtámasztású töltés, s a padka
kezdett megcsúszni. Ez a kétféle jelenség bordás megtámasztásokkal
jól védhető, persze óriási feladatot jelent. Vajon a mostani
magas víz tekinthető-e zöldárnak – melyet már teljes egészében
esőzések táplálnak? Köztes állapotban vagyunk, a két áradás között,
a tipikustól eltérően, nincs éles határvonal. Remélhető, a májusi
esők, ha lesznek, nem okoznak áradásokat a
vízgyűjtőn.
Továbbra is rendkívüli készültségi fokozatban, a
korábbinál kissé alacsonyabb létszámmal – 2900 fővel – folyik a
védekezés. A Tisza és a Hármas-Körös menti, erősen átnedvesedett
töltésszakaszokon több kilométeres hosszúságban újabb bordás
megtámasztásokat építettek, a korábbiakat tovább erősítették. A
dóci, megfékezett rézsűmegcsúszás tegnapig nem fejlődött tovább. A
Szentestől délre lévő osztorai őrjárásban a töltéskoronán képződött
hosszirányú repedés mélysége azonban tovább nőtt, a helyet
fokozottan figyelik.
További apadás
A
Tisza, a Hármas-Körös és a Maros alsó szakaszán változatlan
ütemben folyik az apadás, napi tíz-tizenkét centit csökken a
vízállás. Tegnap Szegeden már „csak" 943 centis volt a Tisza,
Csongrádnál 962 centi, Mindszenten pedig 995 – itt is a
korábban tapasztalt legmagasabb szint (1000 centiméter) alá
süllyedt. A Hármas-Körös Kunszentmártonnál 962, a Maros
Makónál 425 centi volt. A folyók a középső és a felső
szakaszokon is apadnak – ugyanakkor a Dunán levonuló kisebb
árhullám a hét vége felé visszafoghatja az apadást a
Tisza-torkolat környékén.