Vizesednek a falak a
Belvárosban
Kérdés, kibírják-e a csongrádi öreg házak a lassú
apadást
Ajánlja a cikket?
| 2006-04-28 |
Bálint Gyula György
Folyik a
Tisza a töltésből Csongrád ősi városrészében, a Belvárosban. Az
edzettebb lakók nem félnek, biztonságban érzik magukat. Egyelőre
azoknak a régi házaknak a sorsa kérdéses, amelyek alapját nem
szigetelték, és az agyagból készült falak fölszívják az igen magas
talajvizet.
Belvárosi helyzetkép: víz és homokzsák az
Öregvár utcai buszfordulónál. Fotó: Bálint Gyula
György
Nagy kérdés most a csongrádi
Belvárosban, kibírják-e az öreg házak a talajvizet, amely a gát
közelében igencsak megemelkedett. Ráadásul a töltésen át is
folyamatosan szivárog a Tisza. A Szent Rókus téren vagy százan –
önkéntesek, civilek – töltik a zsákokat, mintha mindig ezt csinálták
volna. A város nyugdíjas polgármesterének, Molnár Józsefnek mindene
a Tisza. Az ő háza is a gát mellett áll, mégsem fél attól, hogy az
öreg városrészben nagy baj történhet. Szomszédja, Tóth Béla
szobrászművész már óvatosabban fogalmaz. Őt nyugtalanítja a magas
talajvíz, de ettől függetlenül ragaszkodik ehhez a
városrészhez.
A Belváros „kapujánál" lakó nyugdíjas vízügyes,
Hajdú Dezső az 1970-es és a 2000-es árvízhelyzetről regényt tudna
mesélni. Vele a csongrádi védelmi központban a dolgok mostani
állásáról váltottunk szót. Szerinte attól nem kell félni, hogy a
belvárosi gátakból folyik a víz, ez természetes, ennek nagy részét a
Szent Rókus térnél „visszaküldik" a Tiszába. Hajdú Dezső naponta
terepszemlét tart. Az emberek nyugtalansága természetes, mondja,
életük munkája válhat semmivé, ezért aggódnak.
2000-ben sok
házat le kellett bontani, mert az árvízi védekezés útjában volt.
Akkor szivárgók épültek a töltésbe, ehhez öt szivattyúállást
telepítettek, ezek másodpercenként 40-50 liter vizet juttatnak a
Tiszába. Ma is vannak rossz alapozású házak, amelyekben már feltört
a víz a padozaton keresztül. A vendégházak, a védett építészeti
együttes talán átvészeli a bajt, de az átázott altalaj minden házat
megvisel. Arra a kérdésre, hogy ha a víz egy részét tározókba
engedték volna ki, könnyebb lett volna-e a védekezés, azt válaszolta
Hajdú Dezső: az Alsó-Tisza helyzetén nem sokat könnyítene egy
tározó. A jóslások se érnek sokat, mondta. Egyik tapasztalt és igen
képzett kollégájától hallotta: olyan nem fordulhat elő, hogy a
vízszint Tiszaugnál 9 méter fölé megy.
Mégis megtörtént. A
szakaszmérnökség egykori vezetője vallja: ekkora árhullámra nem
lehet tervezni. Az 1970-es vízszinthez képest biztonságosak a gátak,
tette hozzá, más kérdés, idővel a töltések is öregszenek, de nem
egyformán. A célszerű megoldásról azt mondja: fel kellene gyorsítani
a lefolyást. A baj nem csupán a magasság, hanem a lassú apadás, ami
eláztatja a töltéseket. Ez most a fő gond.