Emlékkövet találtak felújítás közben A református nagytemplom építtetői 1761-ből üzentek Ajánlja a cikket? | 2006-04-27 | Balázsi Irén A szentesi főtéren már a harmadik református templom áll, melynek elkezdődött a felújítása. A padok kiszedésekor találtak rá az 1761-ben elhelyezett emlékeztető kőre, amely azt tudatja: Isten eme házát nem a katolikusok, hanem a reformátusok építtették. A mészkőből készült táblát még 1761-ben helyezték el a főtéri református templomban. Fotó: Vidovics Ferenc A szentesi önkormányzat az egyházzal közösen egymilliárd forintnyi összeget nyert a főtéri református nagytemplom és környéke korhű helyreállítására. Ennek keretében – mint arról beszámoltunk – elkezdődött az egyház idősek otthonának kialakítása az Isten házával szemközti épületben. De már felvonultak az építők a templomnál is, ahol a renoválás a szociális intézményhez hasonlóan szintén bontással kezdődött. Az Alföld leghosszabb hajójú templomában felszedték a padsorokat, és nekiláttak az aljzatrész eltávolításához is. Kovách Péter lelkipásztort nem érte váratlanul, hogy az Úr asztala alól előkerült az emlékeztető kő, amelyet még 1761-ben helyeztek oda Gál István lelkész szolgálata idején. Ezt Kiss Bálint református pap örökítette meg az eklézsiatörténetben, amikor is 1808-ban a jelenlegi templomot elkezdték építeni. E műemléki épületet egyébként 1826-ra sikerült elkészíttetni. Az Úr asztala alatt most megtalált táblát a korabeli dokumentumok ismeretében nem alapkőnek említette Kovách Péter, hanem emlékeztető kőnek. Az elődök ugyanis arra akarták felhívni az utókor figyelmét az esetleges viták elkerülése érdekében, hogy a templomot reformátusok építtették. Régen a mostani katolikus templom területe a reformátusoknak volt a gyülekezeti helye, ám a katolikusok megfosztották őket attól. Gál István az első református templomot a főtéren még 1747-ben építtette, ám az 1760-ban leégett. A következő esztendőre készült el a mostaninál jóval kisebb kultikus hely, amelynek a tornya külön állt magától az épülettől. Egyébként a jelenlegi torony alsó része még abból az időből származik. A most előkerült emlékeztető kő felső oldalán olvasható szöveg is igazolja, hogy az 1808 és 1826 között emelt főtéri nagytemplom már a harmadik. Kiderül továbbá, hogy a református eklézsia „kegyes tagjai Isten segítségével Tulajdon költségekenn" építtették Kiss Bálint lelkipásztorral az élen az 52 méter hosszú és 22 méter széles templomot. Azt is belevésték a kőbe, hogy a „lelkek száma" 10 ezer 388 volt, az „oskolás" fiúké 359, a leányoké pedig 307 volt. Kovách Péter szerint nagy dolog, hogy a gyülekezet minden külső segítség nélkül, a saját pénzén emeltette a templomát. A meglehetősen sérülékeny, mészkőből készült kortörténeti emléktárgyat egyébiránt nem szedik ki az Úr asztala alól. Ha valamikor majd felújítják a kései utódok Isten házát, ebből is megismerhetik a szentesi reformátusság históriáját. Továbbá: Létszámleépítés a szentesi Tescóban Szirbik: Az eredmények kampányoltak helyettem Felújítják a hősi emlékművet Lemond a megye tizenhat kiállítóhelyről Az egyiknek sikerül, a másiknak nem