"Pedig
inkább a Marostól tartottunk az árvíz kezdeti szakaszában. Ez meg ez
lesz – mondták az árvízi előrejelzők –, kivéve, ha a Maros
vízgyűjtőjén a következő napokban nem esik le ennyi meg ennyi
csapadék. Aztán mégis a Körös szabadult el, s máig nem látni a
végét, hogyan-miként csillapodik majd le, visszahúzódva emberbarát
formák és keretek közé."
Mire ezek a sorok megjelennek, vagy
idejétmúltak lesznek, vagy nem. Mivel tegnap íródtak, ma pedig ma
van, a vagylagosság jelzi: kiszámíthatatlanok az események a
Hármas-Körös vidékén. Tegnap mindenesetre úgy volt, mégsem vágják át
a gátat, és mégsem eresztik ki a vizet a Tiszazugban, ezzel
csökkentve a vízszintet, mert már túl sok pénzt emésztett föl a
töltések folytonos támasztása-erősítése. Az pedig – bármennyire is
van pénz az árvízi védekezésre – mégsem érné meg, hogy először
folyamatosan erősítjük a töltést, aztán pedig robbantunk.
Inkább erősítjük tovább, mondják hát a szakemberek, és
folyik a – szó szoros értelmében vett – heroikus küzdelem az
elemekkel. A töltés csak csúszik és csúszik, és hiába raknak elé
bordás megtámasztást, onnantól fogva megtámasztással együtt csúszik
tovább. Iszonyú a töltéseket szétfeszítő, szűnni nem akaró
erő.
Pedig inkább a Marostól tartottunk az árvíz kezdeti
szakaszában. Ez meg ez lesz – mondták az árvízi előrejelzők –,
kivéve, ha a Maros vízgyűjtőjén a következő napokban nem esik le
ennyi meg ennyi csapadék. Aztán mégis a Körös szabadult el, s máig
nem látni a végét, hogyan-miként csillapodik majd le, visszahúzódva
emberbarát formák és keretek közé.
Persze mindennek fő oka a
Duna. Elképesztő ártömegének egyik vége már elérte a Fekete-tengert,
másik vége még mindig a Tisza-torkolatnál lelhető, lefelé haladása
legenyhébben szólva is vontatottnak minősíthető, és akadályozza a
Tisza lefolyását. A Tisza pedig a Körösét akadályozza.
Így
aztán, miközben fölülről még mindig bőven jön az olvadásból és az
égi áldásból a víz – alul megtorpan, visszaduzzasztódik. Se le, se
föl – ezért feszül neki a gátaknak, ezért csúsznak a töltések szét,
ezért feszülnek az emberpróbáló munkának egyenruhások és civilek. De
még áll a gát. Reméljük, ma is, holnap is.