A magyar mezőgazdaság nem készült föl kellő módon az uniós tagságra, aminek meg is lettek a következményei - fogalmazott Szentesen az osztrák társszervezet vezetőivel való tanácskozás után Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke. - Ebből tanulva, teljes jogú tagként már bátran élni szeretnénk az agráriumot érintő európai döntések befolyásolásának lehetőségével.

Rudolf Schwarzböck, az Osztrák Mezőgazdasági Kamara elnöke a madárinfluenza hatásairól is beszélt. Kijelentette: e betegség keltette tömeghisztéria miatt ismét erősen visszaesett a baromfihús fogyasztása. Hangsúlyozta: tudatosítani kell, hogy elsősorban állatbetegségről van szó.

A tanácskozáson elhangzott: a legtöbb európai országban gondot okoz, hogy mind kevesebben tudnak megélni a hagyományos agrártermelésből. Nagy reményeket fűznek az alternatív energia termeléséhez: a bioetanol, a biogáz, a biomassza eneretikai felhasználása megélhetést adhat olyan családoknak, amelyek az agrártermelésben nem versenyképesek. Az alternatívergia-termelésben vannak élenjáró országok Európában - közéjük tartozik Ausztria, ahol már több mint száz biogázüzem működik. Magyarországon nem kell kemény kutatási támogatásokkal újra feltalálni, csak átvenni, amit a szomszédban már kikísérleteztek. Ausztriában 2006-tól kötelező biodízelt keverni a dízelüzemanyagba, és 2007-től kötelező lesz a bioetanol használata is. Csikai Miklós megjegyezte: valószínűleg 25 évig sem lesz Magyarországon újra annyi állat, amely a gabonafölösleget elfogyasztaná - a gabona energetikai felhasználása azonban, noha szokatlanul hangzik, új perspektívát jelent. A bioenergiát decentralizáltabban lehet termelni, és új munkalehetőséget jelenthet a vidéki lakosságnak.

Nem jutott nyugvópontra a génmódosított termékek körüli vita. Az Európai Unió a WTO-tárgyalásokon nem tehette meg, hogy teljesen kizárja piacairól ezeket a növényeket. Egyes országok a maguk belső szabályozásában engedélyezik ezeket, mások - köztük Ausztria és Magyarország - nem. Ez nem is tanácsos egy olyan országban, mint Ausztria, ahol a lakosság 80-85 százaléka elutasítja, hogy génmódosított élelmiszereket fogyasszon - mondta Rudolf Schwarzböck. Az viszont problémát okoz, hogy miként különítsék el a génmódosított növényeket a nem módosítottaktól - akár a szomszédos országok érintkező területein is. Áprilisban ezért 700 szakértő részvételével konferenciát rendeznek e kérdésről Bécsben.

Az osztrák agrártermelőknek is gondot okoz a kereskedelmi áruházláncok árharca. Nemcsak azért, mert lenyomják a beszállítói árakat, hanem azért is, mert ez óhatatlanul magával hozza a minőség romlását és az élelmiszer-biztonság csökkenését. Az osztrák agrárkamara már leült tárgyalni a hipermarketláncok vezetőivel. Azt szeretnék elérni, hogy egységes minőségbiztosítási rendszert alkalmazzanak - olyat, amely védi a vásárlót, és amelyet teljesíteni tudnak a mezőgazdasági termelők.

A tanácskozáson elhangzottakból kitűnt: a nyugat-európai agrár-érdekképviseletek számos olyan feladatot látnak el, amelyet Magyarországon kormányzati szervek végeznek. Ausztriában nemcsak a - rendkívül hatékony - szaktanácsadás, hanem a pályázatok elkészítése is agrárkamarai feladat. Az osztrákoktól különösen az uniós agrárpolitika második pillérének számító vidékfejlesztésben tudnánk sokat tanulni. A szentesi eszmecserén megerősítették, hogy e területen annál is könnyebb lenne átvenni az osztrák megoldásokat, mert a vidék megtartóképességének növelésében nem vagyunk konkurensei egymásnak.