|
Könnyű zavarba hozni a
középiskolásokat, s köztük a választópolgárként első voksolásukra
készülő 18 éveseket is olyan kifejezésekkel, mint például:
„kormánypárt", „ellenzék", „parlamenten kívüli párt" – derül ki a
budapesti ELTE társadalomtudományi kara felméréséből. A főváros és
négy megye hétezer diákjának válaszaiból úgy tűnik: a fiatalok 70
százaléka tudja, hogy jelenleg az MSZP van kormányon, 66 százalékuk
találta el, hogy a Fidesz most ellenzéki párt, s a politika a
családok 70 százalékában nem témája az otthoni
beszélgetésnek.
– Vagy az egyik, vagy a másik párt üzenetét
hiszem el, nincs miről beszélgetni – összegezte véleményét a magát
Tibinek nevező diák abban a szegedi középiskolában, melynek még a
körülírásához sem járult hozzá az igazgató. Így, név nélkül azonban
ő is elismerte: az iskola nem az életre tanít, a tudóst játszó
tanárok diákjaikkal még a demokrácia elemi szabályait sem képesek
megértetni és elsajátíttatni.
A felnőttek örökítik
tovább
Nem lepődött meg Löffler Tibor
politológus sem a felmérés eredményén, sem hatfős szegedi
csoportunk válaszain. A szegedi egyetem oktatójának
tapasztalata, hogy míg a lengyel vagy francia diákok aktívak,
mert tüntetésre, sztrájkra is képesek például a közoktatási
miniszter egy-egy számukra kedvezőtlen döntése miatt, addig a
magyar fiatalok politikailag lusták. A politikai kultúra hazai
fejletlenségét a felnőttek az előző rendszerből örökítik
tovább.
| – Vicces, ahogy egymáson
túllicitálva ígérgetnek a pártok – fanyalgott a csinos lány, Gitta.
Az iskola végzősei közül – szigorúan név nélkül – hat diák vállalta
a beszélgetést. Közülük öt azt mondta: elmegy voksolni. A hatodik,
Kati még nem tudja, hogy „a sok rossz közül" melyiket válassza.
A leginformáltabbnak tűnő Zé szerint a két nagy párt közül
az egyik lesz a befutó. Ő – a többiekkel ellentétben – azt is tudta,
mire való a kopogtatócédula. A választáson szóba jöhető pártok
számát saccolva a csoport 4-12 közötti sorozatot alkotott. A
legkevésbé tájékozott fiúk elvállalnák a politikusságot is, mondván:
„ekkora pénzekért már megéri, hogy égeti magát az ember."
–
Szabadság, egyenlőség, testvériség – idézte Sanyi a történelemórán
tanultakat a demokrácia meghatározásaként.
– A demokrácia
az, amikor mindent szabad – adott fogalommeghatározást Zsombor, aki
szerint ez szólásszabadságot, de káoszt is eredményez. Éppen ezért –
alakult ki a hatos csoporton belül az egyetértés az ideális
társadalmi berendezkedésről – egy „olyan jó vezetővel, mint például
Mátyás király, a demokráciánál sokkal jobb a diktatúra..."
|