Ki emlékszik már arra, hogy 1883-tól az 1950-es közigazgatási reformig Szentesen volt Csongrád megye székhelye, 1883 előtt meg Szegváron, a Károlyi-kastélyban? A történethez hozzátartozik, hogy a mai Csongrád megye területe három egykori megye részeiből állt össze Trianon után: a névadó megye mellett Makó környéke Csanádhoz, a magyar-román-szerb hármas határ környéke pedig Torontál megyéhez tartozott. A monarchiabeli impozáns középületek később funkciójukat vesztették: a szentesi megyeházán a megyeszékhely Hódmezővásárhelyre, majd Szegedre kerülése után egy ideig a járási tanács, majd annak megszűnése után a járási hivatal működött. Amikor az is megszűnt, a múzeum és a levéltár maradt a romló állagú épületben.

A rendszerváltás sokféle elképzelést hozott felszínre. A jobboldali többségű első szentesi önkormányzat mindenáron vissza akarta helyeztetni a megyeszékhelyet Szentesre. Amikor ez nem sikerült, úgy gondolták, legalább egy saját egyeteme legyen Szentesnek - ennek adott volna otthont a megyeháza, és ennek alapját képezte volna a Selye-hagyaték, amelynek egy részét hosszú viták után be is költöztették az épületbe. Az irreális elképzelésből azonban nem lett semmi: 1994-ben a baloldali kormány az Antall-kabinetnél is kevésbé volt fogékony arra a gondolatra, hogy Szeged bűnös város, mert a Kádár-korszakban ott volt Csongrád megye székhelye, ezért az új rendszernek meg kellene fosztania vezető szerepétől és egyetemétől. Szentesen az MSZP-s Szirbik Imrét választották polgármesternek - ezzel végleg eldőlt, hogy nem lesz egyetem a bagolyvárból.

Valamit azonban kezdeni kellett vele. Ez sokáig nem sikerült, mert az épület felújítása irdatlan összegbe került - ezt sem a városi, sem a megyei önkormányzat nem tudta kigazdálkodni. Így azután pályáztak kitartóan. A Fidesz-kormány idején háromszor utasították el a pályázatukat, noha a szakmai zsűri az első három pályázat közé sorolta. Végül 2004-ben az ötödik pályázatuk nyert: a 750 millió forintos felújítási költség 90 százalékát vállalta át a költségvetés. Még a 10 százalék is megterhelte a város költségvetését, de bő egy év alatt befejeződött a felújítás. Mivel tavaly az egyházi tömb felújítására is nyertek pályázati pénzt, szép lassan megújul a Kossuth tér, Szentes főtere. Utolsó szégyenfoltja a romos Petőfi Szálló, amelynek hosszú ideig a tulajdonjoga körül is viták dúltak. A hotel felújítására azért is nagy szükség lenne, hogy több színvonalas szálláshely legyen a városban.

Szirbik Imre elmondta: máris felfedezték a lehetőséget a külföldi-magyar vegyes kereskedelmi kamarák. Belgák, hollandok, amerikaiak jelentkeztek be, befektetői road show-t tartanak az épületben. Egyelőre nem számítanak arra, hogy a konferenciaturisták hosszabb időt töltenek Szentesen: néhány napra való vonzó programot azonban máris tudnak kínálni - a gyógyfürdőt, az élményparkot, a színházat, a múzeumot. Ahogy a kezdeti megrendelések állnak, reálisnak látszik, hogy a konferencia-központ fenntartása már az első évben nullszaldós legyen.