Szűts professzor havat lapátoltatna a Heti hetes tagjaival A fiatalok mára sajnos leszoktak a beszédről Ajánlja a cikket? | 2006-01-16 | Balázsi Irén Oroszországban közmunkát kell végeznie annak, aki a tévében trágárul beszél: nálunk is elmehetnének havat lapátolni a Heti hetes sztárjai – véli Szűts László. A nyelvtudomány kandidátusa szentesi előadásán azt mondta, nagy baj, hogy sok tanár a szóbeli feleltetés helyett a tesztlapok kitöltését választja. A helyesírási verseny résztvevői szeretik az anyanyelvüket. Fotó: Vidovics Ferenc Manapság sok kritika éri a fiatalok beszédét – mondta a rádiós nyelvművelő műsorokból is közismert Szűts László tegnap a szentesi Boros Sámuel Szakközépiskolában, ahol regionális helyesírási versenyt rendeztek. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára a diákok beszédkultúráját úgy jellemezte: nehezen lehet megérteni őket, rossz az artikulációjuk, és sokszor küszködnek a szókinccsel a különböző beszédhelyzetekben. A legnagyobb gond az, hogy keveset beszélnek, és kevés szóval próbálják magukat kifejezni. A nyelvtudomány kandidátusa egy pár évvel ezelőtti felmérést idézett, amelyben 16–18 éves fiatalokat arról kérdeztek, hol szoktak vásárolni. A többség az önkiszolgáló üzleteket kedveli, mert azokban nem kell beszélni. Az élő nyelv háttérbe szorulása a professzor szerint már óvodáskorban kezdődik, mert a szülők esténként a televíziót nézik, és nem hallgatják meg a gyerekek beszámolóját, hogy mi történt velük aznap. Szűts Lászlónak még az édesanyja vagy a nagymamája mondta a mesét, amikor kicsi volt. Közben pedig lehetett kérdezni, hogy mi miért történt. A fiatalok szegényes szókincse a nyelvtudós szerint azzal is magyarázható, hogy az iskolákban sok pedagógus a tesztlapos feleltetést választja a szóbeli helyett. Ezzel a módszerrel tíz perc alatt lemérik, hogy az osztály mennyit sajátított el a tananyagból. Szűts László azt javasolta: az angolul, németül társalgók klubja mintájára hozzák létre a magyarul beszélgetők társaságát. A magyar nyelvben egymillió szó van. Egy korábbi kimutatás szerint a 14 éves fiatalok passzív szókincse 6-7 ezer szó, ebből 3-4 ezret használnak. Egy művelt felnőtté 40-45 ezer, az aktív szókincse viszont csak 30-35 ezer. Ha most készülne a felmérés, sokkal rosszabb lenne az arány – mondta Szűts László. A skót pásztorok ellenben 25-30 szóval képesek leélni az életüket. Hozzájuk hasonlította a professzor a magyar táncdalok szövegíróit, akik csak ezeket a kitételeket váltogatják: „Hiányzol", „Mikor jössz?", „Hol vagy?" A nyelvész megfigyelte, hogy a fiatalok nem tudnak különbséget tenni a hivatalos nyelv, a köznyelv és a szleng között. Szűts László maga is szerkesztett tolvajnyelvi szótárt, és a Belügyminisztérium minden példányt megvett, mert a rendőrök nem értették, hogy mit mondanak a bűnözők a kihallgatásukkor. Szűts László tapasztalata szerint a Kárpát-medencében lévő országok közül igazából csak nálunk terjedt el a nagyon trágár beszéd, amely csupán részben nyelvi kérdés. A professzor úgy gondolja, jó lenne mozgalmat indítani a közönséges stílus elterjedésének visszaszorítására. Jó példaként említette például a moszkvai televíziót, ahol közmunkát kell végeznie annak, aki csúnya szavakat használ a műsorban. Ha negyven évig tudtuk utánozni a „nagy testvért", ezt most átvehetnénk tőle – javasolta Szűts László, hozzátéve: a Heti hetes szereplői is lapátolhatnák a havat.