|
Az életét köszönheti
alkotásainak az árpádhalmi Szabó Margit
Aki köt, horgol, hímez
|
|
|
Ajánlja a cikket? |
|
| 2006-01-10 |
|
| |
|
A
szentesi könyvtárban láthatók az árpádhalmi Szabó Margit kézimunkái,
melyek között zsűrizett darabok is vannak szép számmal. Az alkotó
köt, horgol, hímez, de még fát is farag, s az elkelt darabokért
kapott pénznek köszönheti az életét.
|
|
|
|
Szabó Margit munkái között zsűrizettek is
vannak. Fotó: Tésik Attila | Az
árpádhalmi óvodában tanulta meg annak idején Szabó Margit, hogyan
kell egy gombot felvarrni a ruhára, és akkor sajátította el a
szálvarrás technikáját is. Az iskolában Rózsa Ferenc volt az
igazgató, s ő arra is ügyelt, hogy a politechnikaórákon a gyerekek
elsajátítsák a kötés, horgolás és hímzés fortélyait. Nos, Szabó
Margit jó alapokat kapott gyerekkorában, erről meggyőződhetnek a
szentesi könyvtárban rendezett kiállítás látogatói is. Kézi hímző és
zászlókészítő bemutatójára invitált a meghívó, de az alkotó munkáit
látva ezermesternek nevezhetjük őt. Hiszen még fafaragásra is
vállalkozik Margitka. Amúgy pedig több mint három évtizedet
dolgozott az egészségügyben, a szentesi kórházban is lehúzott pár
esztendőt.
Persze a népművészetben képezte magát, Pesten
országosan ismert néprajzkutatóktól sajátította el a tiszta forrást.
Ezért aztán nem meglepő, hogy zsűrizett munkák is kikerültek a
kezéből. Az unokáinak szép ruhákat varrt, amikor táncoltak a
lánykák, a tűpárnának szánt gyöngyös papucs pedig iparművészeti
darab. Szabó Margit még azt a babát is maga készítette, amelyik 150
éves makói viseletet hord. A másik babán pedig az a magyar ruha van,
amely az övé volt óvodás korában. Eredeti lenvászon az anyaga a
nagymágocsi énekkar fellépő öltözékének, ez szintén Margitka keze
munkáját dicséri. Jól mutatnak benne az asszonyok, annyi bizonyos.
De van a mesterművek között egy olyan csipketerítő, amelyet az ember
horgoltnak gondol. Ám kiderül, hogy öt kötőtűvel készítette az
alkotója.
Kézművességgel 1982 óta foglalkozik Szabó Margit,
akinek népművészeti igazolványa is van. Az utóbbi időkben divatosak
lettek a zászlók olyan értelemben, hogy a kisebb települések is
készíttetnek maguknak. Legelőször Battonya zászlaját hímezte, ezt
követte az árpádhalmiaké. Azt meséli, hogy régebben festették ezeket
a jelképeket, ám hamar tönkrementek a csapadéktól. A hímzés viszont
állja az időt. Most éppen Rákóczifalva vezetői kérték meg őt, hogy a
II. Rákóczi Ferenc tiszteletére száz éve készült, teljesen
megrongálódott zászlót varrja újra. Tavaszra kell végeznie a
munkával, ám mielőtt átadja, megszentelteti majd.
Naponta úgy
tíz órát kézimunkázik Szabó Margit, akinek a szó szoros értelmében
ez az élete. Azt mondja, hogy tavaly belvizes lett a háza, s csaknem
rádőlt a fal. A mesterremekeiből akkor sikerült valamennyit pénzzé
tennie, hogy elhárítsa az életveszélyt. Szerinte az a baj, hogy
nincs olyan bolt, ahol vevőre találnának a zsűrizett darabok. Ezért
várja már, hogy elkészüljön a szentesi Petőfi utcában a kézművesek
háza, ahol árulhatnák az ő portékáit is.
|
|
|
|
|
Továbbá:
Találgatják, mikor nyílik a Tesco
Száz éve változatlan a tempó
Megduplázódott a drogosok száma
Tesco-járat indul Szentesen is
Nagyvárosiasodik, gyarapodik Szentes
| |