|
''Tanítok, rendezek és
játszom''
|
|
|
Ajánlja a cikket?   |
|
| 2005-12-29 |
|
| |
 |
 Ezer
éve nem láttalak, mintha nem is ugyanabban a városban élnénk, hogy
vagy? A véletlenül összefutó ismerősök szokásos kérdésére a rövid
válasz: köszönöm, jól. Sosem tudjuk meg, valójában mi foglalkoztatja
a másikat, mi történt vele – és mi nem. A föntinél kicsivel hosszabb
válaszért most mi keressük meg az önök ismerőseit. Milyen volt az
éve?
 |
|
 |
 |
A tanárnő a húszéves érettségi találkozót
várja Fotó: Tésik Attila | – A
családomban és a munkámban is fontos dolgok történtek ebben az
esztendőben – meséli Csapiné Matos Ibolya, a szentesi gimnázium
tanára. – Flóra lányom nyolcadik osztályos lett, el kellett
gondolkodnunk, hogyan tovább. Úgy tudom, a drámai tagozat
történetében még nem fordult elő, hogy egy volt diák gyermeke
drámais legyen – a lányomnak sikerült a felvételije. Izgultunk, hogy
majd talán azt mondják néhányan, előnyt élvez, de nagyon
megnyugodtam, amikor kiderült, hogy a száznál több felvételiző közül
a második legjobb dolgozatot írta Flóra. Büszke vagyok arra is, hogy
a lányom jól táncol és szép eredményeket ér el. Kilencéves Andor
fiam ebben az évben játszott meccset először és hozott haza
aranyérmet – nagyon szeret vízilabdázni.
– Szinte pont egy
éve kezdtük el megszervezni a gimiben a Sze-Ma-Szu Társulatot,
amelynek alapötlete ugyan az enyém, de kollégáimmal együtt
dolgoztunk rajta. Januártól egészen decemberig végigkíséri
valamennyi hónapot a társulat és a közös játék – a Háromszög
gyakorlatok című darabunkat eddig tizenkétszer mutattuk be, és az
egri Gárdonyi Géza Színház nagyszínpadán is előadjuk hamarosan.
Annak is örülök, hogy Kapolcsra elvihettük a darabot, meghívtak
bennünket Kalocsára, a Kék madár fesztiválra. Korábban
szabadidő-szervező voltam a gimnáziumban, a státus megszűnt, most
pedig tanítok. Délelőttönként csak történelmet, délután pedig a
tizedikesekkel próbálunk. Legutóbbi darabunk, a Tűz meséje szerintem
nagyon szépen sikerült, a következő a Drámacskák musical
lesz.
– A munkám tehát idén is azzal telt, amit a legjobban
szeretek: tanítani, rendezni és játszani. Nem is olyan régen jutott
eszembe – mondja a tanárnő –, hogy jövőre rendezzük meg a húszéves
érettségi találkozónkat. Nagyon várom már. Rengeteg idő telt el,
nyilván mindannyian sokat változunk, de nagyon jó lesz újra látni
egykori diáktársaimat.
|
 |
|
|
 |
| |