|
Üdvözlet Angyalszeműnek
Szentesre
|
|
|
Ajánlja a cikket?   |
|
| 2005-12-24 |
Balázsi Irén |
| |
 |
 Az
1900-as évek elején még boldog vagy Istentől megáldott karácsonyi
ünnepeket kívántak szeretteiknek az emberek, az ötvenes évektől a
rendszerváltozásig viszont a kellemes jelző számított
szalonképesnek. Dr. Molnár Lászlónak, a szentesi ügyészség
nyugalmazott vezetőjének azok a képes levelezőlapok tetszenek a
legjobban, amelyek templomokat ábrázolnak a havas tájban.
 |
|
 |
Letűnt idők karácsonyi üdvözlőlapjait
nézegetjük a páratlanul gazdag gyűjteményéről közismert dr. Molnár
Lászlóval, a szentesi ügyészség nyugalmazott vezetőjével. A
legrégebbit 1900. december 23-án adta postára Angyalszeműnek a
hódolója, aki olyan képeslapot választott, amelyen rózsák voltak, ám
a nyomtatott szöveg így szólt: „Boldog Karácsonyi Ünnepeket!" A
virágok alatti kézzel írott szövegből viszont az derül ki, hogy
Angyalszeműnek a névnapja is akkoriban lehetett, mert a szerelmetes
lovag abból az alkalomból köszöntötte szíve választottját. Laci
bácsi azt meséli, hogy csak rá kell nézni a képes levelezőlapokra, s
egyből lehet tudni, melyik korból valók.
Azt próbáljuk
megfejteni Molnár Lászlóval, mennyit változtak a szokások az idők
múlásával. A kortörténeti dokumentumokat böngészve látjuk, hogy az
1900-as évek közepéig boldog és Istentől megáldott karácsonyi
ünnepeket kívántak egymásnak az emberek. A képeslapokon fellelhető
jelképek: angyalok, az adventet szimbolizáló gyertyák, meg persze a
harangok, amelyek a Megváltó eljövetelét hírelik. Molnár László
szívéhez azonban azok állnak a legközelebb, amelyeken templomok
láthatók a havas tájban. A régi korokban ezek azt sugallták, hogy
„emberek, gyertek el Isten házába".
Az 1950-es évektől aztán
a karácsonyi lapokon már jobbára fenyők díszelegnek, a hitélet
szimbólumai alig-alig fordulnak elő. A rajtuk lévő szövegeken pedig
a következő évtizedekben nem szerepel már az áldott vagy a boldog
jelző, ezeket váltja fel a Kellemes karácsonyi ünnepeket! felirat.
Mostanában viszont megint sokan térnek vissza a gyökerekhez,
vallásbeli tartalommal fogalmazzák meg jókívánságaikat. Egy
keresztanya például „szeretettel, imával" azt írta a
keresztgyermekének az 1440–1450 között osztrák vagy magyar festő A
királyok imádása című képét ábrázoló lap hátoldalára, a bélyeg
mellé, hogy „hívő lélekkel". Majd így folytatta: „A karácsony a
szeretet legcsodálatosabb ünnepe. Szentestén miközénk Jézuska jött
el. Boldogságunkat Ő teremtette meg. Áldott legyen, ki adott Téged,
Mindenható Istenünk!"
|
 |
|
|
 |
| |