|
Udvari bolondnak nevezte magát a püspök
Gyulay Endre a Szentes–Csongrád Rotary
Clubban
|
|
|
Ajánlja a cikket?   |
|
| 2005-11-24 |
Balázsi Irén |
| |
 |
 Önmagáról és
a katolikus egyházat sújtó nehézségekről is vallott Gyulay Endre
megyés püspök, aki a Szentes–Csongrád Rotary Club vendége volt a
minap. E két városban szerinte világi személyeket is meg kellene
nyerniük, mert paphiánnyal küzdenek.
 |
|
 |
Megszülettem, éltem és még mindig
élek. Ennyi az életrajzom – így kezdte mondandóját Gyulay Endre
megyés püspök, akit dr. Papp Zoltán sebész főorvos, az idén nyáron
alakult Szentes–Csongrád Rotary Club elnöke hívott meg a minapi
összejövetelre. Az 1930-ban Battonyán született egyházi méltóság
önmagáról elmondta, hogy Pesten árvaházba került, később a
vásárhelyi gimnáziumba, mert „az volt a legolcsóbb".
Teológiai tanulmányait 1953-ban fejezte be, majd az „ismerd
meg az országot" keretében Békés és Csongrád megye különböző
településein szolgált. A szeged–csanádi püspöki kinevezését 1987-ben
kapta, s a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából
résztvevője az egyházi ingatlanok visszaadásáról folyó
tárgyalásoknak.
Öniróniával azt is mondta magáról Gyulay
Endre, hogy püspöksége óta gyötri a híveket és a papokat. A püspöki
karban pedig az udvari bolond szerepét vállalta magára, mert „ami a
szívén, az a száján". Azt mesélte, ha valamivel nem értett egyet,
este leült a számítógéphez, leírta a véleményét, s azon frissiben
elküldte az írást e-mailben, nehogy reggelre meggondolja magát. A
rendszerváltozás előtti évtizedekről azt fejtegette, hogy egyedül
talán csak az orvosok és néhány bátor ember merte felvállalni a
hitbeli hovatartozását.
Gyulay Endre szerint máig nem jött
létre egységes erkölcsiség, az új értékrend szerint az Istent most
úgy hívják: pénz. A sötét motívumok nagyon megfertőzik a társadalom
bizonyos részét – fogalmazott Gyulay Endre, hozzátéve, hogy nem akar
téríteni, de a bajokra egyetlen gyógyszer van, Jézus Krisztus.
Szerinte benne nem lehet csalódni, nem úgy, mint a fiatalok
eszményeiben, a felkapott sztárokban, akik valamilyen machinációba
keverednek. Úgy véli: mindaddig nem születik meg a „normális emberi
társadalom", amíg az erkölcsi züllöttségnek tere van.
A
csongrádi és a szentesi egyházközségbeli változásokat azzal
magyarázta a megyés püspök, hogy nincs elegendő pap. Manapság kevés
gyermek születik, s legfeljebb ha három fiú van a családban, akkor
jó esetben egyet elengednek teológiára. Ezzel együtt sem fél attól
Gyulay Endre, hogy elfogy a nyáj, mert az elhagyott plébániákra
világi embereket kellene megnyerni. A cserkészetről úgy vélekedett a
püspök, hogy az idősek ráteszik a kezüket a mozgalomra, s régi
módszerekkel ma már nem lehet hatni a fiatalokra. Ő próbálkozott a
cserkészélet megújításával, ám – mint fogalmazott – nem tudta
áttörni az öregek korlátját.
|
 |
|
|
 |
| |