|
Könyvéből öt egyetemen
tanítanak
|
|
|
Ajánlja a cikket?   |
|
| 2005-11-18 |
Balázsi Irén |
| |
 |
 Harmincöt
éve tanít műszaki tárgyakat a szentesi Zsoldos Ferenc
Szakközépiskolában Pigler László, aki harminckét esztendeje maga is
tanul. A gépészmérnökből lett pedagógus pszichológiából doktorált, s
az idén megjelent könyvéből öt egyetem hallgatói sajátíthatják el a
pedagógiai gyakorlat lélektanát.
 |
|
 |
 |
Pigler László külföldön is elismerést
szerzett. Fotó: Gyenes
Kálmán | Gépészmérnökként került a ma
is Csongrádon élő Pigler László a szentesi Zsoldos Ferenc
Szakközépiskolába, ahol műszaki tárgyakat tanít harmincöt éve. Ehhez
azonban meg kellett szereznie a pedagógusi oklevelet is. Csakhogy ő
nem érte be ennyivel. A neveléstudományi értekezését 1997-ben védte
meg kutatási témájából, a pedagógiai gyakorlat pszichológiájából.
Munkája olyan jól sikerült, hogy azt javasolták Pigler Lászlónak:
folytassa a kutatást, és annak eredményét a doktori értekezésével
együtt foglalják kötetbe. A pedagógiai gyakorlat pszichológiája című
könyv az idén jelent meg, ez a szentesi pedagógus munkájára épül, s
adta a nevét hozzá Duró Lajos és Kékes Szabó Mihály egyetemi tanár.
Öt felsőoktatási intézmény hallgatói tanulhatják meg a szép kivitelű
kiadványból a nevelés-oktatás lélektanát.
Pigler doktor azt
hasonlítja össze a művében, hogy 1997 és 2004 között mennyit
változott a középiskolás diákok értékrendszere. Az összegzés
figyelemre méltó: míg hét évvel ezelőtt a diákok a társas
kapcsolataikat tartották a legfontosabbaknak, mostanra az anyagiak
kerültek előtérbe. Pigler László szerint a fiatalok tisztában vannak
azzal, hogy szellemi tőkét kell gyűjteniük, mert az nem inflálódik,
és bármikor konvertálható. A felmérés arról is tanúskodik: a
kilencvenes évek közepén a kreativitás még az utolsó helyen
szerepelt az értékrendszerükben, ám mostanra az alkotókedv a
harmadik-negyedik helyre került.
Azt vallja Pigler, hogy a
tudást bele lehet önteni a gyerek fejébe. Még a legbonyolultabb
gépészeti témákra is megtaníthatók a fiatalok. Ha mégsem sikerül, az
a tanár hibája. Ő mindenesetre a diákjainak nemcsak az elméjét
csiszolja, hanem a lelkükkel is foglalkozik. – Ha a gyerek lelkileg
elhanyagolt, akkor nem törődik a tanulással – fogalmazott. Ezért
Pigler László minden tanítványával külön foglalkozik. Elmesélte,
hogy az egyik fiú lógó orral ment az órára. Kiderült: összeveszett a
barátnőjével.
A tanár úr kitöltetett velük egy tesztlapot,
hogy egyáltalán összeillenek-e. Azóta minden rendben, most is tart a
kapcsolatuk. Osztályfőnöke volt egy másik fiatalembernek, aki
1986-ban ment ki Amerikába. Azóta több autószalon tulajdonosa lett.
Szintén az Egyesült Államokban van az a tanítványa is, aki egy
sugárbiológiai készülékeket gyártó üzem tulajdonosa. Pigler László
tervezte meg neki a gépészeti formát. – Ha a gyerek boldog, én is az
vagyok – mondta.
A szentesi pedagógus jó pár ösztöndíjat
elnyerve bejárta a fél világot, s mindenhol arra a következtetésre
jutott, hogy a magyar pedagógiai módszertannak nincsen párja. Akkor
miért nem vagyunk a világ élvonalában, mint voltunk a múlt század
húszas-harmincas éveiben, amikor Nobel-díjasok kerültek ki
hazánkból? Pigler László szerint az a baj most, hogy a kormányok
szükséges rossznak tekintik az oktatást, mert lassan térül meg a
befektetett tőke.
Harminckét éve tanul Pigler László,
mellette oktat-nevel és kutat. Azt mondja, azért teszi, hogy ne
tudjanak tőle az élet bármely területéről olyat kérdezni a diákjai,
amire ő nem képes válaszolni. Hogy egyetemi katedrán lenne a helye?
Azt feleli erre: Párizsban látta, hogy az általános iskolától az
egyetemig egy helyen tanítják a fiatalokat. A pszichológia pedig
éppen arra való, hogy felmérje, milyen képességeik vannak az egyes
diákoknak. Pigler szerint az oktatásban az sohasem lesz sikeres –
tanítson általánosban vagy egyetemen –, aki nem lélekkel tanít.
|
 |
|
|
 |
| |