Apostoli arc a múzeumban
 Kós Károly is elismerte Csúcs Ferenc művészetét

Ajánlja a cikket?  A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
       | 2005-10-24 | Balázsi Irén

Az érem- és szobrászművészet apostolaként tartják számon a száz éve született Csúcs Ferencet, akinek az emlékére kiállítást rendeztek a Koszta József Múzeumban A szentesi parasztgyerek tehetségének és kitartásának köszönhetően a legnagyobbak közé küzdötte fel magát. Művészete előtt Kós Károly is meghajolt.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
Szülővárosában őrzik az emlékét Csúcs Ferenc érem- és szobrászművésznek Fotó: Vidovics Ferenc
Még december 4-éig láthatják az érdeklődők a szentesi Koszta József Múzeumban azt a fényképet, amely egy nagy szakállú férfit ábrázol. Olyan ez a fotó, mintha egy apostol nézne vissza a szemlélőre. S valóban, az éppen száz esztendeje Szentesen született parasztgyerek, Csúcs Ferenc az érem- és szobrászművészet apostolává küzdötte fel magát.

Oltyán Lajos, az önkormányzat oktatási és művelődési bizottságának elnöke úgy jellemezte a tizenöt évig Szentesen élt alkotót, hogy hivalkodástól mentes személyiség volt, aki mindenféle politikai divatnak ellenállva, a művészet iránti alázattal járta végig a számára elrendelt utat. A fővárosban kitanulta az ötvösmesterséget, majd munka mellett végezte el az ipar- és képzőművészeti főiskolát. Kenyérkereső állást mindig is vállalt, mert el kellett tartania a családját. A szentesi emlékkiállítás megnyitóján ott voltak Csúcs Ferenc gyermekei, Dalma és Attila, akiknek jólesett, hogy a szülőváros ápolja édesapjuk emlékét. A Kisér utcai egykori lakóháznál táblát is állítottak évekkel ezelőtt az alkotó tiszteletére.

Csúcs Ferenc harminc köztéri műve, több mint négyszáz érméje és kisplasztikája a kulturális örökség része. Emléket állított a magyar történelem, a tudomány és művészet nagy alakjainak, így például Szent Istvánnak, II. Rákóczi Ferencnek, Kossuthnak, Petőfinek és Munkácsy Mihálynak. Kós Károly születésnapjára is készített egy érmét, amelyet – a tárlaton is látható levél tanúsága szerint – „hálás barátsággal" köszönt meg neki a „nagyöreg". Csúcs Ferencről azt írta Kós, hogyan is tudná „az ismert és elismert igazi művésznek: Csúcs Ferencznek az ő szépséges ajándékát" kézzelfogható módon is viszonozni. A soraiból aztán kiderül, hogy egy elkobzott könyvével ajándékozta meg Kós Károly a szentesi alkotót.

A fővárosi muzeológusnak, Réz Gyulának vitathatatlan érdeme van abban, hogy a szülővárosban méltóképpen emlékeztek meg Csúcs Ferencről. A kiállítás egyik rendezője, Réz Gyula az 1970-es években került a Mezőgazdasági Múzeumba, s ott ismerkedett meg „a csodálatos művésszel, Csúcs Feri bácsival". Többször megfordult a „szentélyében". Olyan embernek ismerte meg, aki sohasem panaszkodott. Pedig a Mezőgazdasági Múzeumra haragudhatott volna, mert silány segédmunkát végeztettek vele. Réz Gyula szerint ebbe talán belejátszott az is, hogy a második világháború előtt egy évig Olaszországban volt ösztöndíjas. Ezt a káderlapján a rovására is írták. A rehabilitálására 85 esztendős koráig várnia kellett, akkor kapott ugyanis egy kormánykitüntetést, 5 év múlva még egyet. A halála után két évvel pedig Réz Gyulának nem keveset kellett hadakoznia, hogy kolléganőjével, dr. Szovátay Adriennel emlékkiállítást rendezhessenek Csúcs Ferenc tiszteletére volt munkahelyén, a Mezőgazdasági Múzeumban. Valójában Réz Gyula kezdeményezésének köszönhető, hogy most a szülővárosában tiszteleghetnek a művészet apostolának emléke előtt.