Apostoli arc a múzeumban
Kós Károly is elismerte Csúcs Ferenc
művészetét
Ajánlja a cikket?
| 2005-10-24 |
Balázsi Irén
Az érem-
és szobrászművészet apostolaként tartják számon a száz éve született
Csúcs Ferencet, akinek az emlékére kiállítást rendeztek a Koszta
József Múzeumban A szentesi parasztgyerek tehetségének és
kitartásának köszönhetően a legnagyobbak közé küzdötte fel magát.
Művészete előtt Kós Károly is meghajolt.
Szülővárosában őrzik az emlékét Csúcs Ferenc
érem- és szobrászművésznek Fotó: Vidovics
Ferenc
Még december 4-éig láthatják
az érdeklődők a szentesi Koszta József Múzeumban azt a fényképet,
amely egy nagy szakállú férfit ábrázol. Olyan ez a fotó, mintha egy
apostol nézne vissza a szemlélőre. S valóban, az éppen száz
esztendeje Szentesen született parasztgyerek, Csúcs Ferenc az érem-
és szobrászművészet apostolává küzdötte fel magát.
Oltyán
Lajos, az önkormányzat oktatási és művelődési bizottságának elnöke
úgy jellemezte a tizenöt évig Szentesen élt alkotót, hogy
hivalkodástól mentes személyiség volt, aki mindenféle politikai
divatnak ellenállva, a művészet iránti alázattal járta végig a
számára elrendelt utat. A fővárosban kitanulta az ötvösmesterséget,
majd munka mellett végezte el az ipar- és képzőművészeti főiskolát.
Kenyérkereső állást mindig is vállalt, mert el kellett tartania a
családját. A szentesi emlékkiállítás megnyitóján ott voltak Csúcs
Ferenc gyermekei, Dalma és Attila, akiknek jólesett, hogy a
szülőváros ápolja édesapjuk emlékét. A Kisér utcai egykori
lakóháznál táblát is állítottak évekkel ezelőtt az alkotó
tiszteletére.
Csúcs Ferenc harminc köztéri műve, több mint
négyszáz érméje és kisplasztikája a kulturális örökség része.
Emléket állított a magyar történelem, a tudomány és művészet nagy
alakjainak, így például Szent Istvánnak, II. Rákóczi Ferencnek,
Kossuthnak, Petőfinek és Munkácsy Mihálynak. Kós Károly
születésnapjára is készített egy érmét, amelyet – a tárlaton is
látható levél tanúsága szerint – „hálás barátsággal" köszönt meg
neki a „nagyöreg". Csúcs Ferencről azt írta Kós, hogyan is tudná „az
ismert és elismert igazi művésznek: Csúcs Ferencznek az ő szépséges
ajándékát" kézzelfogható módon is viszonozni. A soraiból aztán
kiderül, hogy egy elkobzott könyvével ajándékozta meg Kós Károly a
szentesi alkotót.
A fővárosi muzeológusnak, Réz Gyulának
vitathatatlan érdeme van abban, hogy a szülővárosban méltóképpen
emlékeztek meg Csúcs Ferencről. A kiállítás egyik rendezője, Réz
Gyula az 1970-es években került a Mezőgazdasági Múzeumba, s ott
ismerkedett meg „a csodálatos művésszel, Csúcs Feri bácsival".
Többször megfordult a „szentélyében". Olyan embernek ismerte meg,
aki sohasem panaszkodott. Pedig a Mezőgazdasági Múzeumra
haragudhatott volna, mert silány segédmunkát végeztettek vele. Réz
Gyula szerint ebbe talán belejátszott az is, hogy a második
világháború előtt egy évig Olaszországban volt ösztöndíjas. Ezt a
káderlapján a rovására is írták. A rehabilitálására 85 esztendős
koráig várnia kellett, akkor kapott ugyanis egy kormánykitüntetést,
5 év múlva még egyet. A halála után két évvel pedig Réz Gyulának nem
keveset kellett hadakoznia, hogy kolléganőjével, dr. Szovátay
Adriennel emlékkiállítást rendezhessenek Csúcs Ferenc tiszteletére
volt munkahelyén, a Mezőgazdasági Múzeumban. Valójában Réz Gyula
kezdeményezésének köszönhető, hogy most a szülővárosában
tiszteleghetnek a művészet apostolának emléke előtt.