Blahó Gabriella: Önzés és önzetlenség Ajánlja a cikket?         | 2005-10-07 | Lapunk újságírója, Blahó Gabriella Gonda István és Illés Csilla, A szépség szimfóniája című könyvéről beszél. „Arról, hogy mi végre születtünk is erre a világra, mit és kit keresünk benne, oly sok éjszakán lehet gondolkodni, ábrándozni, álmokat szőni. Leginkább akkor, amikor már nem süt a nap, előbújt a hold és csillagok ragyognak az égen. A természetesen tiszta tudatnak abban a csendjében, amikor a felszínesség zaja elhallgat, valóságos csodává érik az az érzés, melyet mindenki magában úgy ismer fel: igen, ez vagyok én. A szépség szimfóniája valóban nagy könyv, melyet egy egészen hideg, fogcsikorgatóan szomorú téli napon vettem meg, mert úgy gondoltam, nekem most erre van szükségem. Ez mérhető idővel ezelőtt volt. Valami felhőtlen érzés járja át a könyvet, a szeretet és kötődés, a visszafogott elegancia és a felszabadult öröm, a játék és a romantika, a megélt érzékiség és a lemondás végtelennek tűnő leírásában. Ez olyan könyv, melyet mindennap elő lehet venni egy-egy újabb gondolat befogadásáért, és amelyet ezért egy ideje mindig a közelemben tartok. A párkapcsolatban megélhető szárnyalás és mélység, a féltékenység és odaadás végtelenül ellentmondó feszülésében is valami levegőszerű tisztaság hatja át a tartalmát. Olvastán világossá válik, hogy ezen a Földön is lehet boldognak lenni, pontosabban lehívható a Menny, s ennek egyetlen igaz módja a szív választása. Utakról szól a kötet, a boldogság megtalálásának és elvesztésének útjairól, melyen járunk egyébként mindannyian, akik kutatjuk, hogy mi végre születtünk is erre a világra, mit és kit keresünk benne." Továbbá: Mihály Béla: Bach és Jézus Korom András: A humor: éltető elem Bakai Csaba: Mikszáth Kálmán jeles mondatai Szuromi Pál: Az emberség grádicsai Fekete Klára: Egészség és jó kártyajárás