Lista a 150 leggazdagabb magyarról Ajánlja a cikket?         | 2005-10-11 | Kétezer évig kellene az átlagmagyarnak folyamatosan takarékoskodnia, míg vagyona elegendő lenne ahhoz, hogy a százötven leggazdagabb közé kerüljön. A társadalmi különbségek növekedése az adóbevallásokon is látszik: a legjobban keresők egyre többet visznek haza. Valamivel több, mint 1100 milliárd forintnyi vagyona van annak a 150 embernek, aki bekerült a Népszabadság Rt. holnap megjelenő, a leggazdagabb magyarokat összesítő kiadványába. A listát vezető és záró személyek vagyona között nagyjából hetvenszeres a szorzó, ám még a leggazdagabbak "legszegényebbje" is milliárdos: akkora vagyonnal rendelkezik, amekkorát egy átlagember átlagfizetéséből nagyjából ezer év alatt takaríthatna meg - feltéve persze, hogy abból egy fillért sem költ el. Átlagemberünk a legjobb helyzetben akkor van, ha párjával gyerek nélkül él, ebben az esetben a statisztikai hivatal szerint kettejük keresete valamivel magasabb 218 ezer forintnál, a rájuk eső létmininum viszont még százezer forint alatt marad. Két gyerekkel két átlagosan kereső szülő még a létminimumon élve sem takaríthat meg többet havi 60 ezer forintnál - a százötvenes listára így kétezer év után kerülhetnének fel. A példa persze legalább anynyira életszerűtlen, mint az a feltételezés, hogy bárki egy átlagos jövedelemből valaha is vagyonokat spórolhatna össze magának. A meggazdagodáshoz pusztán takarékoskodni kevés. Aki viszont már eljutott idáig, nyugodtan hátra dőlhet: a lista utolsó helyezettje számára legalább hatmillió forintos havi jövedelmet biztosít már az, ha pénzét egyszerűen bankbetétbe teszi, és - ismét egy életszerűtlen feltételezés - megelégszik a bankbetétek átlagos hozamával. A vagyont persze nem jó felélni, így feltételezzük, hogy kamatjövedelméből csak a reálhozamát éli fel, azt a részt, amely az infláció levonása után pénze hozamából marad. Így a piaci átlagok alapján nagyjából havi kétmillió forintból élhetne - lapunk kiadványából persze önök is láthatják majd: kevesen vannak a listán szereplők között, akik megelégednének a "léha" élettel. Magyarországon szinte lehetetlen feltérképezni, ki mennyi vagyonnal rendelkezik - véli Tóth István János, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének főmunkatársa. Míg az Egyesült Államokban a vagyon túlnyomó része részvényben vagy ingatlanban van, addig a magyarországi gazdagok tulajdonviszonyai sokkal szerteágazóbbak. Ráadásul az amerikai gazdagok inkább kérkednek a jövedelmükkel, míg nálunk nem szeretik annyira a nyilvánosságot. Nehezíti a listakészítést az is, hogy borzasztó nehéz megsaccolni, mennyit ér például egy külföldi beruházás - magyarázta. A vagyonnak csak egy része képződik adózott jövedelemből, s jelenik meg a saját elszámoláson alapuló bevallásokban. Az állampolgárok többsége számára így is elképesztőnek tűnik, hogy tavaly a legmódosabb adófizető 3,1 milliárd forint összevont jövedelmet vallott be, ami jellemzően munkabérből származik. Ez csaknem a háromszorosa a megelőző évi 1,1 milliárdnak - derül ki az adóhivatal kimutatásából. Négy évvel korábban - az ezredfordulón - alig 723 millió forint elég volt a győztes helyhez. A százas lista alsó fokára az elmúlt évben 116 millió forinttal lehetett felállni, amihez öt évvel azelőtt 70,4 millió forintos éves jövedelem kellett. Négy év alatt több mint a duplájára, 118,9 millió forintról 268,3 millió emelkedett a top-100 munkavégzésből származó, bevallott adózott jövedelme. A tavalyi év forduló volt abból a szempontból, hogy a legnagyobb bérjövedelem messze meghaladta a legmagasabb adózott tőkejövedelmet. Pedig az elkülönülten adózó jövedelmek listáján is a korábbi évinél több mint nyolcszázmillió forinttal nagyobb összeggel, azaz csaknem 2,5 milliárd forinttal lehetett az élre kerülni. Ellenben kisebb a különbség az első és a századik legnagyobb adózó között: az utolsó helyhez 207 millió forint kellett. A százas átlag így 419,4 millió forint volt, ami hetvenmillióval több az egy évvel korábbinál. Tóth István János megítélése szerint a legvagyonosabbak és a legtöbb jövedelmet bevallók listája csupán 40-50 százalékban fedné egymást. A nagy vagyon ugyanis nem jár szükségképpen együtt nagy jövedelemmel, s igaz ez fordítva is. Annak a valószínűsége viszont elenyésző, hogy a leggazdagabbak között olyan személy legyen, akinek csak olyan elemekből áll a vagyona, amelyek után nem fizet adót. Így a legmódosabbak között kis számban lehetnek minimálbéren bejelentett vállalkozók, akiknek a vagyona kizárólag cégtulajdonból áll. A szakértő szerint a be nem vallott jövedelmek kifehérítése csak minimálisan rendezné át a listát. Forrás: Népszabadság Továbbá: A Pénzügyminisztérium 2010-re tervezi az euró bevezetését Orbánt Colombo, Gyurcsányt a tévémaci előzi meg ismertségben Éles vita Gyurcsány bizottsági meghallgatásán Jogosulatlan adatletöltés egy Gyurcsány-cégről 58 milliárdos hitelt venne fel a MÁV