|
Lista a 150 leggazdagabb
magyarról
|
|
|
Ajánlja a cikket? 
 |
|
| 2005-10-11 |
|
| |
 |
 Kétezer évig kellene az átlagmagyarnak folyamatosan
takarékoskodnia, míg vagyona elegendő lenne ahhoz, hogy a százötven
leggazdagabb közé kerüljön. A társadalmi különbségek növekedése az
adóbevallásokon is látszik: a legjobban keresők egyre többet visznek
haza.
 |
|
 |
Valamivel több, mint 1100 milliárd
forintnyi vagyona van annak a 150 embernek, aki bekerült a
Népszabadság Rt. holnap megjelenő, a leggazdagabb magyarokat
összesítő kiadványába. A listát vezető és záró személyek vagyona
között nagyjából hetvenszeres a szorzó, ám még a leggazdagabbak
"legszegényebbje" is milliárdos: akkora vagyonnal rendelkezik,
amekkorát egy átlagember átlagfizetéséből nagyjából ezer év alatt
takaríthatna meg - feltéve persze, hogy abból egy fillért sem költ
el.
Átlagemberünk a legjobb helyzetben akkor van, ha párjával
gyerek nélkül él, ebben az esetben a statisztikai hivatal szerint
kettejük keresete valamivel magasabb 218 ezer forintnál, a rájuk eső
létmininum viszont még százezer forint alatt marad. Két gyerekkel
két átlagosan kereső szülő még a létminimumon élve sem takaríthat
meg többet havi 60 ezer forintnál - a százötvenes listára így
kétezer év után kerülhetnének fel.
A példa persze legalább
anynyira életszerűtlen, mint az a feltételezés, hogy bárki egy
átlagos jövedelemből valaha is vagyonokat spórolhatna össze magának.
A meggazdagodáshoz pusztán takarékoskodni kevés.
Aki viszont
már eljutott idáig, nyugodtan hátra dőlhet: a lista utolsó
helyezettje számára legalább hatmillió forintos havi jövedelmet
biztosít már az, ha pénzét egyszerűen bankbetétbe teszi, és - ismét
egy életszerűtlen feltételezés - megelégszik a bankbetétek átlagos
hozamával. A vagyont persze nem jó felélni, így feltételezzük, hogy
kamatjövedelméből csak a reálhozamát éli fel, azt a részt, amely az
infláció levonása után pénze hozamából marad. Így a piaci átlagok
alapján nagyjából havi kétmillió forintból élhetne - lapunk
kiadványából persze önök is láthatják majd: kevesen vannak a listán
szereplők között, akik megelégednének a "léha"
élettel.
Magyarországon szinte lehetetlen feltérképezni, ki
mennyi vagyonnal rendelkezik - véli Tóth István János, az MTA
Közgazdaság-tudományi Intézetének főmunkatársa. Míg az Egyesült
Államokban a vagyon túlnyomó része részvényben vagy ingatlanban van,
addig a magyarországi gazdagok tulajdonviszonyai sokkal
szerteágazóbbak. Ráadásul az amerikai gazdagok inkább kérkednek a
jövedelmükkel, míg nálunk nem szeretik annyira a nyilvánosságot.
Nehezíti a listakészítést az is, hogy borzasztó nehéz megsaccolni,
mennyit ér például egy külföldi beruházás - magyarázta.
A
vagyonnak csak egy része képződik adózott jövedelemből, s jelenik
meg a saját elszámoláson alapuló bevallásokban. Az állampolgárok
többsége számára így is elképesztőnek tűnik, hogy tavaly a
legmódosabb adófizető 3,1 milliárd forint összevont jövedelmet
vallott be, ami jellemzően munkabérből származik. Ez csaknem a
háromszorosa a megelőző évi 1,1 milliárdnak - derül ki az adóhivatal
kimutatásából. Négy évvel korábban - az ezredfordulón - alig 723
millió forint elég volt a győztes helyhez. A százas lista alsó
fokára az elmúlt évben 116 millió forinttal lehetett felállni,
amihez öt évvel azelőtt 70,4 millió forintos éves jövedelem kellett.
Négy év alatt több mint a duplájára, 118,9 millió forintról 268,3
millió emelkedett a top-100 munkavégzésből származó, bevallott
adózott jövedelme. A tavalyi év forduló volt abból a szempontból,
hogy a legnagyobb bérjövedelem messze meghaladta a legmagasabb
adózott tőkejövedelmet. Pedig az elkülönülten adózó jövedelmek
listáján is a korábbi évinél több mint nyolcszázmillió forinttal
nagyobb összeggel, azaz csaknem 2,5 milliárd forinttal lehetett az
élre kerülni. Ellenben kisebb a különbség az első és a századik
legnagyobb adózó között: az utolsó helyhez 207 millió forint
kellett. A százas átlag így 419,4 millió forint volt, ami
hetvenmillióval több az egy évvel korábbinál.
Tóth István
János megítélése szerint a legvagyonosabbak és a legtöbb jövedelmet
bevallók listája csupán 40-50 százalékban fedné egymást. A nagy
vagyon ugyanis nem jár szükségképpen együtt nagy jövedelemmel, s
igaz ez fordítva is. Annak a valószínűsége viszont elenyésző, hogy a
leggazdagabbak között olyan személy legyen, akinek csak olyan
elemekből áll a vagyona, amelyek után nem fizet adót. Így a
legmódosabbak között kis számban lehetnek minimálbéren bejelentett
vállalkozók, akiknek a vagyona kizárólag cégtulajdonból áll. A
szakértő szerint a be nem vallott jövedelmek kifehérítése csak
minimálisan rendezné át a listát.
|
 |
|
Forrás:
Népszabadság |
 |
 Továbbá:
A Pénzügyminisztérium 2010-re tervezi az euró bevezetését
Orbánt Colombo, Gyurcsányt a tévémaci előzi meg
ismertségben
Éles vita Gyurcsány bizottsági meghallgatásán
Jogosulatlan adatletöltés egy Gyurcsány-cégről
58 milliárdos hitelt venne fel a MÁV
| |